önök kérték nincsen

De van Internacionálé , felvonulás, rendőrök, vörös zászlók, “Le a rasszizmussal” és “Szocialista Május 1-jét” molinók és kb három kilóméternyi felvonuló.

És az egész (nekem) nagyon nagyon bizarr, mert leginkább gyerekkorom kényszerített zászlólengetős kommunista ünnepkörére emlékeztet.
Azzal a nagy különbséggel persze hogy a képen vonulók önszántukból vannak itt.

Üdvözlet Svédország legvörösebb csücskéből május legelső napján.

image

image

image

Advertisements

a hét svédje…

…mindenképpen Tommy Krångh kell hogy legyen.

Igen, a helyi Eurovíziós dalverseny egyik jeltolmácsáról van szó, akinek a szívet-lelket beleöntő jelnyelvével van tele az internet, beleértve a magyar bulvársajtót is (helló HVG!).

A jelshow sikere már a szombati döntő ideje alatt elárasztotta a svéd médiát, ahol a Twitter mindenkit arra buzdított hogy az élő adást inkább az SVT24-en kövessék, jelelve, mert a show elképesztő.

A nyertes dal, lejelelve:

Tommy és kollégái 2010 óta jelelik a programot, pontosabban jelnyelven előadják – mert persze egy jól kitalált produkciót láttok a videókon. Az első évekhez képest egyre több mozgást és produkciót dobtak be a dalok értelmezésébe (és egyre jobb technikai feltételek mellett tudtak dolgozni – az első jeltolmácsos döntőt még a Globen mellékhelységéből adták…). A dalokat többször megnézik és meghallgatják, utána olvasnak hogy milyen üzenete van a dalnak, beszélnek az előadókkal a próbákon, szóval tényleg apai-anyait beletesznek hogy a jelnyelvi produkció élmény legyen azoknak, akik nem hallhatják a dalokat.

Tommy Krångh 1985 óta dolgozik szakképzet jeltolmácsként, és elmondása szerint az idei fináléban a számi Jon Henrik Fjällgren joikolása volt a legnagyobb kihívás – mivel a joikában kevés a kiejtett szó.

Számi joika, jelelve.

(Jon nagy kedvenc volt – személyszerint nagyon bírtam volna, hogy egy kolumbiai származású, lappföldön nevelkedett rénszarvaspásztor fiú képviseli egy számi joikával Svédországot az Eurovízión. Ennél autentikusabb multikulti produkciót nehéz kihozni az országból, dehát a népeknek és a nemzetközi zsűrinek a mainstream Måns kellett. Jon a második lett.)

Egyébként a maroknyi jeltolmács csapat szerint az idei év volt az eddigi legsikeresebb produkciójuk. A stúdióban jó volt a hangulat, a dalokat jól sikerül előadniuk és a tudat, hogy halló és nem halló együtt nézte a show-t minden dicséretet felülmúl.

Tommy elmondása szerint jó érzés, hogy egy ilyen esemény kapcsán kerül a svéd jeltolmácsolás mint szakma a figyelem középpontjába.

“(A jelnyelv) Nem csak egy nyelv azok számára, akiknek feltétlenül szüksége van rá. Ez olyan, mint egy színházi előadás, nagyon vizuális nyelv, egyáltalán nem visszafogott vagy unalmas.”

Ha kíváncsiak vagytok a teljes showműsorra az összes dallal, akkor a köztévé idevonatkozó kétórás stream-jét ajánlom (hardcore svéd sláger pop, csak óvatosan, mert néha nagyon fáj(hat)). Mindenmásra ott a youtube.

Tommy és az ő szívcsücsök dala, lassan kétmillió szempárral a nézettségi számlálón.

Forrás – DN

zenei cirkusz

Az idei zenei cirkusznak vége, legalábbis az elôdöntôk és a döntôk után Svédország ma megválasztotta hogy melyik dalt küldi a popszakma paralimpiai döntôjébe az Eurovízióba.

Helyesbítek:

Az idei zenei cirkusznak vége, legalábbis az elôdöntôk és a döntôk után Európa és Svédország ma megválasztotta hogy melyik dalt küldi a popszakma paralimpiai döntôjébe az Eurovízióba.

Melodifestivalen+2013++Semifinal+4+Melodifestivalen

Mert hogy a legendás Melodifestivalen döntôjében nem csak a svéd népé a döntô szó.
Az egy dolog hogy mindenki telefonál és smsezik hogy a kedvencét bejuttathassa az Eurovízió döntôbe, de ez csak a szavaztok és az esélyek felét fedezi.

A szavazatok másik felét a meghívott eurovíziós nemzetek adják a közösbe, Eurovízió módra. Azaz a 10 eurovízíós nemzet (idén: Ciprus, Izland, Nagy Brittánia, Málta, Olaszország, Spanyolország, Ukrajna, Izrael, Horvátország és Franciaország) amolyan igazi PRos seggnyalásképpen pózolásképpen leadja 1-12ig a kis szavazatát a svéd dalokra aszerint hogy nekik mi tetszik a legjobban (ne kérdezzétek mi a lényege ennek, szerintem tényleg csak PRos seggnyalás pózolás van az egészben, amolyan “meghívunk a svéd elôdöntôbe szavazni, hogy azt a dalt küldhessük az Eurovízióba ami a ti embereiteknek (aka a szavazóknak) a leginkább tetszik”)

Ìgy fordulhat elô, hogy bár a svéd szavazók toronymagasan Yohio-t, a 17 éves kis androgün csodamanót szavazták a döntôbe (üzenem hogy rohadjon meg az összes bigott európai ország akik nem szórtak túl sok szavazatot a srácnak), az Eurovízióba végül (az európai szavazatok révén) Robin képviseli majd Svédországot.

Akit érdekel, íme néhány link a többi döntôs dalhoz.

a tavasz elsô szembeszele – március

Mozgalmas, reményteljes hónap ez, pláne idén, amikor már márciusban van esélyünk a tavaszra, ami ugye annyit tesz errefelé, hogy a hômérséklet tartósan 0 és +10fok között csücsül (apró örömök az életben ugye) – vagyis meleg még nincs, de már azt hiheted, hogy meleg van, mivel nem akarsz napi huszonnégy órában megfagyni.

Malmö térségében márciusban már klasszikus tavasz van, és Stockholm és Linköping magasságát is eléri a meteorológiai tavasz(és idén ez nem statisztika, hanem valóság, ÈLJEN!). Ennek tudatában az elsô, napon ücsörgélô, ám nyakig bebugyolálat svédek is feltûnnek a hétvégéken, az éttermek elkezdik kirakni a kültéri kiszolgálást garantáló asztalokat, székeket, melegítöket és pokrócokat, az utcákat megtöltik a svéd közùtkezelôk zümmögô elektromos seprûi és végre elkezdik eltakarítani a centiméteres rétegben várakozó salaktengert (amit só helyett szórnak a járdákra a jég ellen), aminek a kerékpáros (pölö én) örül, mert nem kell tovább egyensúlyoznia rajta nap mint nap.

Reggel, amikor felkelek 6.45 magasságában már világos van, és ez nagyjából este fél hétig eltart, ami azt jelenti, hogy a napütéses órák száma továbbduplázódik és a hónap végére Linköping magasságában elérjük a 131 napsütésesórát/hónap, ami már egész európainak tekinthetô.
Összehasonlításképpen napkelte/napnyugta március végén
Pesten 06.26/19.11

Malmöben 06.36/19.46
Linköpingben 06.29/19.49
Sundsvallban 06.09/19.39
Kirunában 05.45/19.40

További jelentôs márciusi esemény, hogy végre vége van az aktuális Melodifestivalennek, ami hathétig borzolja a helyi lakosok idegeit – pláne ha az ember nem egy giccs-pop rajongó. Idei gyôztes itt (ami azért nem olyan borzalmas dal), további pályázók itt (az oldal svéd, a linkek eléggé érthetôek – már akit érdekel 🙂 )

Ha március, akkor Vasaloppet. 90 km sílécen, klasszikus sífutó stílusban, mert az nehéz és nem modern. Idén 15.000 ember vágott neki a klasszikus távnak különbözô kategóriákban és tempóban. A gyöztes 4 óra alatti szintidôvel teljesítette a távot, a kollégám, aki egy átlag sportember átlagon felüli verseny szellemmel es kitartással 6 óra körüli idôvel zárt az elsô 3000 versenyzö mezônyében. Engem, akit se a hideg, se a sífutás nem vonz mindez lenyûgöz.

Ajánlott olvasmányok Vasaloppet és Melodifestivalen (aka Mello) ügyben:

Márciusban visszatérnek a manók és a felnôttek a síszünetek/thaiföldi nyaralások utolsó turnusáról, az ikea elkezdi árulni a kerti bútorokat, míg a boltok polcain elkezdenek felbukkanni a nárciszhagymák. Divat színek ide vagy oda, március magasságában feltûnnek a citromsárga/neonzöld dekorációs és lakberendezási tárgyak – mert ugye ha jön a húsvét, akkor minden neonsárga/neonöld/neonrózsaszín kell hogy legyen. Minden évben.

A téli gumikat felváltják a nyáriak (autókon és bicikliken egyaránt), és a téli idôszámításból átlépünk a nyáriba.

Van nônap, amit nagyjából senki sem ünnepel (max egy-két cikk a napilapokban, de zéró céges hajbókolás és virágáradat), van névnap, Viktóriáé, a trónörökösé, amikor minden zászlóáradatba borul (március 12) és örül (kivéve az antirojalista csoportokat), van Saint Patrick, akit senki sem ünnepel, csak a sörimádók, viszont van Gofri nap és Earth Hour, ami benne van a naptárba és széles tömegeket megmozgat.

pannkaka et circenses

A hetvegen megzavarodtunk.
Ez amugy minden normalis parkapcsolatban elofordul, es nem is annyira mi zavarodtunk meg, sokkal inkabb a kornyezetunkben levo varos. Legalabbis szerintunk. 🙂

Szombaton lementunk a varosba, mert palacsinta templomot igertek nekunk az ujsagok.
Mi, a ket igen edes szaju jott-ment letekertunk a helyszinre, hogy megnezzuk hogyan szeletelnek fel egy palacsintabol keszult templomot. Mi legalabbis erre szamitottunk a leiras alapjan (Pannkakskyrkan).

Persze a valosag nemikepp maskepp festett, de a lenyeg, hogy ettunk palacsintat. 🙂

A valosag az, hogy templomot nem keszitettek palacsintabol, de osztogattak palacsintat. Finomat. Meg osztogattak okos szavakat. Meg lufikat. Meg szeretet. Meg tudom is en.

Az egeszben a zavaro az volt, hogy mindezeket az osztogatasokat Jezus nap cimszo alatt hirdettek, es mi a kekszemuvel ezt nem ertettuk, hogy mi tortent Jezussal oktober 9-en ami miatt kulon napja lett neki. En azt hittem hogy karacsony Jezus napja, Daniel a hitvilaganak megfeleloen azt gondolta, hogy a zombieljovetel napja (kozhiedelemben Punkosdkent ismert unnep) a Jezus nap.

De nem. Tevedtunk.

Oktober 9.e, Linköping – ez Jezus napja. Legalabbis iden az volt. Persze mire jol lakottan es osszezavarodva “most akkor mi van” hazaertunk, addigra kiderult hogy mi volt ez az egesz kereszteny akciodrama a varos terein. Stephen Fast tavaly mar csinalt egy ökomenikus Jezus happeninget Stockholmban, egy ahhoz hasonlo happening volt ez a hetvegi itt, Stockholmtol nehany milre. Mindenutt lehetett Bibliat olvasni, meg adakozni, meg arcot festeni (ezt peldaul nem ertettem soha hogy hogy jon a Bibliahoz az arcfestes, de biztos nem vagyok eleg ökomenikus hogy ezt ertsem 🙂 ), meg Jezussal baratkozni. Ez is egy kicsit furan hangzott leirva, mondjuk persze mi mindent kicsit furcsa szemmel tudunk nezni es olvasni, ezt vallalom.

Szoval egy fura otletbol kiindulva keresztenykedett az egesz varos az oszi napsutesben szombaton.
Nemikepp vicces volt hogy mit keres oktoberben Jezus Linkopingben, de vegul is a sved unnepkor (vilagi es vallasi egyarant) igen szegenyes a Midsommar es a Luca nap kozott (ehm, a hetvegeken kivul semmi nem tortenik, hja, vagyis de! Egyre sötetebb lesz… :-/), ugyhogy nyilvan kell valami cirkusz(a.k.a circenses) a nepnek.

Meg palacsinta!!! A.k.a pannkaka 🙂