Az utóbbi hetekben elmélyedtem a svéd politikában. Egyrészt mert nyakamon egy beadandó és egy teszt a svéd választási rendszerbôl, és úgy amblokk az itteni demokráciából, másrészt meg holnap választások vannak.
A svédek – meglepetés jön – nagyon praktikusak ilyen téren is. A négyévente, szeptember harmadik vasárnapján megrendezendô választásokon egyszerre szavaz az ország országgyûlési, megyei és helyhatósági képviselôkre – így a kormányalakítás-váltás (országos és helyi szinten is) csak egyszer bolygatja meg a gazdaságot.
A választásra jogosultak a válaszást megelôzô 18 napban már leadhatják voksukat az általuk preferált pártra, sôt, meg is gondolhatják magukat. Ha a választó meg akarja változtatni az elôválasztás során leadott voksát, holnap erre is lehetösége lesz. Az elôválsztás soràn az összes szavazóborítékot egy, névvel ellátott borítékba adja le a szavazó, így nem lehetetlen megtalálni a szavazatot és megváltoztatni azt holnap.
A választás itt is titkos. Olyannyira, hogy politikáról beszélni a mindennapokban csakis a pártállásod megnevezése nélkül szokás. Az, hogy kire szavazol, a legbelsô magánügyed. Errôl kérdezôsködni vagy beszélni legalább olyannyira nem szokás, mint arról, hogy miben hiszel.
A választási helységben a választásra jogosultak a három különbözô színû kártya segítségével választják ki hogy melyik politikus vagy párt képviselje ôket parlamenti (sárga), a megyei(kék) és a városi(fehér) szinten. Minden kártyát külön borítékba helyeznek, majd azokat a megfelelô szìnû sárga, kék és fehér színû urnákba helyezik. A szavazatszámlálók dolgát megkönnyítendô, a borítékok egyik sarka le van vágva, így a számláláskor könnyen ki lehet szúrni, ha valamelyik szavazócédula rossz helyen van.
A választásra jogosultak holnap a személyi igazolványuk és a szavazókártyájuk együttes felmutatásával a kártyán szereplô szavazóhelységben adhatják le a szavazatukat.
Szavazásra minden 18év feletti svéd állampolgár jogosult. Szavazójoggal rendelkezik továbbá minden olyan Svédországban élô 18 év feletti lakos, aki minimum három éve szerepel a népességnyílvántartó iroda adatbázisában. Európai Ùniós állampolgárok esetében elég, ha legkésôbb egyhónappal a választások elôtt nyílvántartásba vétetnek. Ennek értelmében augusztus végén – legnagyobb meglepetésemre, mert én csak a három éves verzióról tudtam – én is megkaptam a szavazókártyámat.
Hozzám hasonlóan azok a szavazók, akik nem rendelkeznek svéd állampolgársággal, a parlamenti szavazáson nem vehetnek részt. Jogunk van viszont beleszólni abba, hogy a város illetve a megye ahol élünk milyen politikai vezetést kapjon.
Az ország 5783 választókerületében a választás során leadott szavazatok révén a pártok arányos képviselet alapján kerülnek be a parlamentbe, illetve a városi és megyei képviseleti testületekbe. Ez azt jelenti hogy ha a szavazatok legalább négy százalékát kapta egy párt országos szinten, akkor a párt négy képviselôje bekerült a parlamentbe. Ilyen téren jó esélye van a kisebb pártoknak is bekerülnie a politikai vérkerítésbe.
A pártok év eleje óta lelkesen kampányolnak, és persze a választás napjához közeledve egyre hevesebb érvek és ellenérvek tûnnek fel. Nagyot mondani nem mernek, illetve csak módjával teszik, azt viszont egészen a választás napjáig, ugyanis kampánycsend nincs errefelé. Kopogtatócédulákat se gyûjtögetnek. Szóroanyagok vannak, de nem sok ért el hozzánk belôlük (tiszteletben tartják a “Reklam, nej tack” cédulát az ajtónkon). TV, rádiò és újsághírdetések vannak, de ahogy Delissa is megírta, óriásplakátok nincsenek. A kampány lényege, hogy személyes úton gyôzzék meg a szavazókat a pártok, ezért a városokban a nyár során feltûntek a valstugák, azok a kis házak, ahol lehet talalálkozni és beszélgetni a pártokkal. Jó svéd szokás szerint a pártok házikói egymás mellett állnak közvetlenül a városok nagyobb terein. Tiszteletben tartják egymást és nem köpködnek a másikra nagyon csúnyán.
Ìgérni persze tudnak. Aktuális többek közt a fiatalok munkavállalásának javítása, adócsökkentés – növelés, az egészségügy és az oktatásügy fejlesztése. Magyar szemmel érdekes látni, ahogy minden nagyobb párt igyekszik távoltartani magát a szélsôjobbos Sverigedemokraterna párttól. Ez az a párt akit nem szokás meghívni a politikai vitákra vagy az iskolákban tartandó információs elôadásokra. Persze mindenki tart attól, hogy mi lesz, ha elérik a parlamentbe kerüléshez szükséges négy százalékot, amire a közvéleménykutatók szerint meg van az esély.
Majd holnap kiderül.
* * *
PS:
Nem vagyok jó politikában, ìgy kb addig fog làzban tartani ez a kérdés, amíg ki nem derül Linköping város és a “kis” ország új vezetôsége. Ìgy írni se sokat fogok ebben a kérdésben. Aki viszont érdeklôdô, az nézzen szét Delissa ìrásaiban.
Különösen ha érdekel, hogy milyen a képviselô, ha svéd.
a szavazati jogosultság korlátozott a nem állampolgárok részére 
