elsvédesülés Pesten – második nap

Most hogy egy hetet itt lengek Budapesten, elhatároztam hogy lejegyzem azokat a kórtüneteket amikre én vagy az itteni barátaim velem kapcsolatban felkapják a fejüket. Élményhatározó és tünetegyüttes gyűjtemény amiből tudod, hogy (túl) sokat éltél skandinávia svédországi csücskében.

  • Színek – fantasztikusak, hogy vannak!
    Aki leeélt egy szezont skandináviában az tudja, hogy milyen májer módon lehet öltözködni a fekete 50 árnyalatában. Amivel nincs is semmi baj (mondom ezt a holló gardróbommal a hátam mögött), azt leszámítva, hogy az északi országokat elhagyva mindig tágra nyílt szemmel csodálkozom a honfitársaimra, akik bár északon élnek, de képesek voltak megtartani a ruhatárukban a színskála széles spektrumát, vagy akik itt Pest (vagy bármely nem skandináv nagyváros) utcáit töltik meg színekkel. Kékek, pirosak, zöldek, és nem pasztellek – szevasztok!
  • Időjárás: nincs rossz idő.
    Amikor nem értem, hogy az alábbi, Viberen kapott időjárásjelentésben, hol van a lehülés:
    26 – 21 – 21 – 24 – 26 – 22 – 20.
    Vagy hogy miért nyit mindenki esernyőt mikor leesik egy kis eső.
  • “De süt a nap!”
    Amikor nem számít hogy 5 fok, vagy 17 fok van, mert ha süt a nap, akkor minden gond és hőmérsékleti probléma odébb áll. Vagy amikor tudod, zsigerből, hogy ha a New York kávéház előtt találkoztok délután négykor akkor ott és akkor sütni fog a nap és akkor napsütésben, és nem árnyékbankell várnotok egymásra (mert az borzasztó – kivéve ha 40 fok van, mert akkor ugye szükségszerű)

Folyt. köv. holnap.

Advertisements

Svédország, női szemmel

Az angol nyelvû, svéd híreket terjesztô (és sokszor szemöldököt borzoló hülyeségeket publikáló) The Local magazin összeszedett néhány nyalánkságot a külföldi nők svédországi tapasztalásairól. Afféle best of első benyomások.

Hülyeség lenne tagadni hogy, nem ez így nem igaz, de azért gondoltam az orrotokra kötök néhány kiegészítést a cikk kapcsán:

  • magas férfiak – stimmel, de higgyétek el 184 centimmel nem érzem úgy hogy jegenyefaerdőben bandukolnék ha az utcán végigsétálok
  • papaszabis apukák – mindenfele, amerre a szem ellát – mert itt anya és apa ugyan annyi időt van gyesen (nem kötelezô, de általában a tb által biztosított papa és mamaszabikat az elsô két évben a legtöbb család felezi); a legtôbb szülôi feladatot egyébként nem is úgy kezelik hogy “ezt egy anyának kell ellátnia” – a szülői feladatkör szülői feladatkör, függetlenül attól, hogy apa vagy, vagy anya
  • a lovagiasság hiánya – ezen az egyponton nem értek egyet a cikkel; a lovagiasság nem hiánycikk, hanem redundáns fogalom mivel a nemeket egyenlően kezelik errefelé; triviális példával élve ha kérsz, kapsz segítséget bőrönd cipelésben, de senki nem feltételezi rólad, hogy ajh, gyenge nő, biztos nem bírja kinyitni az ajtót, kivenni a bôröndjét a tárolóból, levenni a 6kg-os mosóport a legfelső polcról az üzletben, és még sorolhatnám
  • női vezetôk – mindenfele és mindenütt – és bár az üvegplafon itt is bejátszik, és a keresetek az egyenjogúság nagybirodalmában sem egyenlőek férfiak és nők között, azért jó látni, hogy a hímsoviniszta “úristen mi lesz ha nőknek adjuk át a vezetést” vesszőparipán itt nem hogy senki nem lovagol, de általában elismerik, hogy mennyivel jobb ha egy project (köz- vagy versenyszféra, mindegy) női kezekben van
  • funkcionális divat – letagadhatatlan és bár a fél világ árgus szemmel nézi és követi hogy a H&M (és minden más divatmogul aki skandináviából ered) mit diktál, azért elmondom nektek hogy a vízálló Gore-Tex és a különféle időálló viseletek (légáteresztő és lélegző szupermûanyagok, élet és strapaképes bőrcipôk, szószerint rohadásig viselhető Converse-k) sokkal előbb lesznek hiánycikkek szezonban, mint a legújabb divatkreációk
  • szépség luxusáron – és nem csak a spaban és a mûkörmösnél; a svéd átlag drogéria átlagárukészlete nagyjábol megfelel az európai márkakínálat luxustermék szegmensének (hangúly a nagyjából szón legyen);
  • női sportok – nincs, hangsúlyozom nincs olyan sportág, aminek ne lenne női kiadása Svédországban vagy ahol az élsportolók nőként ne kapnának ugyananyi figyelmet mint férfi társaik (és ha valaki jön a kedvenc “pfff, bezzeg a női foci” kommenttel, annak szólnék, hogy ezzel a faroklebegtetô macsó hozzáállással nem vinnétek sokra idekint (pláne mivel nagyvalószínûséggel simán belefutnátok egy harcos(abb) feministába majdnem minden sportkocsmába, aki jól helyretenne benneteket))
  • ölelkezô férfiak – higgyétek el, kevesebb szebb dolog van ennél a világon – és tudjátok mi a legszebb benne? Hogy senki sem kezd el ordenálé buzizásba fújolásba. Mert mindenki tudja mekkora ereje van egy ölelésnek, függetlenül attól, hogy azt egy nő egy férfi, vagy két nő, vagy két férfi váltja. És amúgy is itt mindenki ölelkezik mindenkivel (miután ugye áttörték azt a legendás svéd hideg acél arcélt és közelebb engedtek magukhoz), úgyhogy tényleg senki nem rökönyödik meg azon, amikor két férfi találkozik és ölelve köszöntik egymást
  • meztelenség – ha valaha is meg akarjátok érteni a skandinávok generációkon átívelô meztelenséghez való természetes viszonyát, akkor ajánlom figyelmetekbe a 70-es években megfilmesített Astrid Lindgren könyvadaptációkat – nem hiszem hogy gyermekeknek készült filmekben valaha is láttatok ennyi fedetlen mellett és feneket. De ha belegondoltok hogy generációk nőttek fel ezzel a természetes testképpel, akkor egyáltalán nem meglepő hogy miért tudnak a svédek az uszodában meztelenül szaunázni vadidegenekkel, miközben kedélyesen csevegnek az aktuális időjárásról.
  • színes alsók – maradjunk annyiban, hogy mindenki tudja, hogy a Björn Borg alsók honnan erednek, így talán nem olyan meglepô hogy az emlitett cikk kiemeli a színes alsók kultuszát (amit köszönhetôen a félseggig viselt farmerkultusz visszatérésének, egyszerûen nyomon követhet mindenki az északi utcákon sétálva)

lever

Mindenki májkelkorsz táskával flangál manapság – legalábbis erre felénk, ami borzasztóan unalmas látvány.

Egyrészt unalmas, mert minden májkelkorsz táska ugyanúgy néz ki, mint az összes többi májkelkorsz táska ami elhalad melletted az utcán, másrészt minden standard májkelkorsz táskába ugyanakkora méretű mac/ipad/tablet fér bele, ami azt feltételezi, hogy minden májkelkorsz táskatulajdonos ugyanakkora és majd ugyanolyan típusú mac/ipad/tablet készüléket rángat magával naphosszat (gondolom fényképezés vagy futás céljából) az egyen májkelkorsz táskával flangálva.

Sokéves koromból adóan nyílván értem, hogy mi a szép ebben a birkajellegű egyentáska tulajdonlásba, de mivel itt északon amúgy is jellemzően nem nagyon menő, hogy az ember kilóg a sorból, így az újabb egyendarab felbukkanása az utcákon enyhén szólva lever.

képaláírás

Az alábbi szívet gyönyörködtetô grafikát a Bandirepublicon keresztül találtam, és meg kell hogy mondjam, néhány ponton teljesen hiteles az útmutató:

Forrás – Etsy

Képaláírásként néhány elemzô gondolat.

Ami nem stimmel:

  • Ivás: szerda és péntek szombat. Ez a dolgozó emberek ivós estéje. Ez persze nem azt jelenti hogy mindenki birka módjára és nagy tételben. Mivel a pia drága és életkorhoz kötött, így az ivás státuszszimbólum, amivel nagyjából azt üzened a világnak, hogy azért iszok/részegedek le, mert elég idôs vagyok és mert megtehetem. Mindenki döntse el hogy mit kezd ezzel az élet bölcselettel.
    Igazándiból még nem látom át mi a jobb: a tiltás és az ebbôl eredô feszült és kényszeredett ivás kultúra (lásd Skandinávia) vagy az hogy bárki bárhol bármilyen fajsúlyú piától lehet taccsrészeg korhatár nélkül (lásd Magyarország).
  • Tojás mindennap: ez nem tudom honnan jön. Tény hogy a kiegyensúlyozott táplálkozás nem divat, hanem életmód, amit a háztartástan órákon keresztül szívnak magukba a svéd fiúk-lányok, dehogy ehhez hogy jön a tojás azt nem tudom.
    Lábjegyzet: imádom, hogy minden svéd tud kenyeret sütni, by default és mindenki tudja, ismét csuklóból, és nem Norbitól vagy Rékától, hogy nem gyógyszerektôl és tápszerektôl lesznek egészségesek, hanem a táplálkozástól és a testmozgástól.

Ami stimmel:

  • Kávé – a svédek után csak a finnek isznak több kávét a világon. Minden minôségben és mennyiségben. Néha úgy érzem, hogy sok kollégám víz helyett is kávét iszik, akár este nyolckor is. Kedvenc kávés WTF momentem elsô nyaram során adódott, amikor a házibulájban este 11 kor jött a kérdés, hogy akkor kávét ki kér…Rajtam kívül mindenki kért…Azóta nem lepôdöm meg ezen a kérdésen, bármely napszakban is ér utól.
  • Csillagok az ablakban – minden karácsonykor, illetve adventkor. Leginkább a fény miatt. Meg szerintem tök szép hogy pszichedelikusan villogó színes szarok helyett fehéres sárgás fények töltik be a tényleg sötét decemberi nappalokat (sötét decemberi nappalok=háromkor sötét van)
  • Gyertyák az asztalon – a svédek nagy királyok dekorációban. A “gyertyák mindenütt” ennek a birodalomnak a része. Nem beszélve a tucatnyi lakberendezési micsodáról, amivel shabby chic vagy oltárian hip lesz az otthonod (ha csak nem a skandináv minimalizmust nyomod).
    Tény: a világ bármelyik táján keletkezett design blogban fogtok találni blogposztonként minimum egy svéd lakberendezési darabot.
  • Csíkos pulcsi – nekem errôl általában a skandináv tavaszi divat jut eszembe, ami minden évben a farmer-csíkos póló-aktuális divat szín triászából áll, de jobban belegondolva az év minden szakában nyomul a csík, mint mintakirály.
  • Fjäll Räven Kånken (az ábra jobb felsô sarkában) – ez a táska kicsit olyan a svédeknek, mint nekünk a Tisza cipô. Suttyó korunkban mindenkinek volt ilyenje, mert ez volt a standard, felnôtt korunkra meg hirtelen újraéledt a márka és hirtelen mindenkinek aki hipszter és divatos kell hogy legyen Kånken tatyója, meg Tisza cipôje
    (én a kultúrkombinációs hipszter ágban nyomom, mert se Kånkenen, se Tisza cipôm nincs, viszont van Tisza válltáskám :D)
  • Fika – azaz kávészünet, jobb esetben valami édességgel kiegészítve. Errôl ideje lenne már egy mûfaji áttekintôt írjak (vagy betagelni a régebbi posztokat hogy hivatkozhassak rájuk rendesen). Elöljáróban legyen annyi elég, hogy az elsô munkanapodon az új munkahelyeden az elsô dolog amit kézhez kapsz a belépôkártyád mellé az a céges fika rend lesz (ami nagyjából délelôtt 9.30-ra és délutány 14.30-körülre datálódik). Ès a céges fika akkor is szent és fontos, ha nem kávézol meg ha marha sok dolgod van.
    Mert fikázni kell.
  • Dánokra morogni – ez egy ilyen kölcsönös, jól bevált szociális játék Skandináviában: a dánok furcsálják a svédeket, a norvégok csóró munkaerônek tartanak mindenkit (mert rohadásnyi pénzük van az olajból), míg a svédek vidéki furanépnek kezelik a norvégokat és furcsálják, hogy a dánok olyan szabadosak (értsd nem csinálnak mindent szabályszerûen a svédek által kitalált nagy könyv szerint). Ès ami a legszebb, hogy mindhárom nép tök furcsának és érthetetlennek tartja a finneket, miközben nekünk, skandináviában élô magyaroknak nagyjából mind a négy nemzet egyformán fura és skandináv 😀
    Hja, és persze ezeket a csípkelôdéseket és nemzeti anyázásokat az ég világon senki nem veszi komolyan. Mintahogy senki nem veszi magát túl komolyan itt északon (amit ôszintén szólva exportálni kellene több országba – irdatlanul sokat segít az életben az önreflexió és az önmagunkon való röhögés belénknevelt képessége.)
  • Gombászni – menô. Ès amúgy minden gyümölcsszedô tevékenység menô, még városi kiadásban is. Például szedhetsz almát és meggyet minden fáról ami az utadba téved (és nem valami kerítés mögött van). Senkit nem fog zavarni, hogy a köztéri park szilváit fényes nappal leszüreteled és hazaviszed és megeszed.
  • Kötött sapi – menô. Minden kiadásban és viselési stílusban.
    Ès kötni is menô. Pár éve elterjedtek a kötô kávéházak, ahova azért mentél el kismamaként vagy hipszterként, hogy a kötögetô barátnôiddel együtt kötögess és kávézz. Nem tudom mi a helyzet most ezekkel a kávéházakkal, de gyanítom hogy még mindig mûködnek.

Ami szerintem hiányzik az ábráról:

  • Bicikli – mint ûber-környezettudatos közlekedési eszköz
  • Szelektív hulladékgyûjtés – szintén az ûber-környezettudatosság jegyében. Tudtátok hogy az EU több országa adja el a szemetét a svédeknek feldolgozásra, mert hogy a svédek annyi mindent újra hasznosítanak, hogy a szemétégetôkbôl származó energiát (amit például a távhôhöz használnak több városban) már nem tudják kinyerni a saját szemétmennyiségükbôl? Vagyis amit ti például Nagy Brittaniában kidobtok a kukába, és amivel az angol monarchia szemétként nem tud mit kezdeni, az jó eladási árért a mi melegvizünket teszi olcsóvá. Muahahaha.

Pandora’s Bridezilla box

One would think that a town with tons of stores would offer a nice and easy choice to hopeless cases like myself to get some proper outfit for a wedding.
Well, my almost mission impossible started couple of weeks ago, when we received the wedding invite.

Dress code: mörk kostym – which would be something knee-length dress, or skirt – blouse combo, in various colours and patterns and lengths – depending what information channel you check for dressing codes in Sweden.
Anyway, clicked around websites, been to stores, looked for something else then the LBD, as that would be too obvious and too…ehm, black.

Your average clothes store where I live would include lots of options for everyday where, office-chic is not difficult to achieve either, budget wise you have wide range of options to choose from and party-girls have no trouble finding trashy pieces, either. But when it comes to something nice and solid and not too complicated to wear – then comes your trouble.
A somewhat elegant piece of dress seemed to be hard to find, it turned out (but you can call me picky or weird).

After looking through all the possible stores and boutiques available in the shopping center and in the city center where small and fun stores have completely forgotten about updating their opening hours to match the reality of 2011 (that is 70 % of your consumers are WORKING during your opening hours and would be able to do some shopping AFTER you decide to close at 18.00), I entered today a store that promotes itself a finkläder boutique, which would be for those of you who are not speaking Swedish a store for evening dresses and dresses for occasions where you need to look, hm, girly.

Entering the store it was already scary as there were just fluffy, pearly and shiny organza dresses everywhere in all the colours of the rainbow from bridal to long evening dresses. But that’s cool, there are things to choose from one would think.

I asked the shop assistant for some help (what I need for what occasion) and when she started to show me suggestions I realized I opened Pandora’s Bridezilla box…She showed me pearly-shiny dresses from pink to baby blue, as if dark blue to very cheap-looking ruby reds. I almost felt sorry for her when I said Nej, tack to the fifth times within being hardly for 7 minutes in the store. She managed to talk me into a green-purple somewhat OK organza piece that I almost liked – except the pearl decoration here and there that made me feel like being an almost two meter tall Christmas decoration in a huge baroque building with gold and ruby all around me…

Yes, my imagination run wild there a bit…

I tried to be polite and nice and said nej tack to that piece (as well) and left the store with great confusion in my head how many people could kill for one of these dresses or to wear them for one night. I almost started to feel like as if there is something wrong with me that I’m not going all crazy about shiny colourful dresses that would look weird even on a Barbie doll, but my somewhat desperate hunt for finding something, somewhere that would save me looking like a giant szaloncukor kept me insane and did not let me get loose on that track.

Anyway,
Learn from my fail and

– know the stores where you live and know where you can or cannot find things

– get a Bridezilla store locator mobile app and try to avoid entering those stores (unless you’re diggin shiny, fluffy, pearly dresses)

– see something, fits well, looks good, matches you budget and needs: BUY IT. It won’t be there the next time you return to the store…

– oh, and don’t let last minute shopping craze make you all weird and silly – it does no good to your health