minden szülinap kihívás

Az a kihívás megvan mindenkinek amikor olyan szülinaposnak viszel ajándékot, akit alig ismersz, mindene megvan, mindent meg tud csinálni/venni, te meg állsz a könyves/CD/ajándékboltban hogy akkor WTF…(mert nem vagy házi tündér, aki pikk pakk összecsap valami kreatív home-made ajándékot, mert hogy süt, fôz, ragaszt, köt, horgol, gyöngyözik, arckrémet fôz a konyhában, és mindent meg tud dekorálni és csinálni amit én nem.)

Nna pont ilyen kihívás minden szülinap itt a svédeknél amire eddig/valaha is meghívtak minket. Mindenki szuperülfelszerelt lakásban él, általában két teljes svéd keresettel, van valami szuperdrága hobbija amihez minden kiegészítô 600 SEK felett van, az érdeklôdési köre speciális, amihez minden szakirodalma már megvan, a zenei ízlése pedig a Spotify-ra korlátozódik és nem vesz CD-t már. A gyerek – ha van-  speciális márkahû vagy a következô 10 évre megörökölt holmikba öltözteti, a klasszikus gyerekkönyvek mindegyike megvan már otthon és DVD-vel is el vannak látva 10 évre, arról nem beszélve hogy a gyerek már 4,5 évesen divatosabban és tudatosabban öltözködik anyánál és apánál.

Mentsen az ég mindenkit a kisvárosi jólétben élô svédek megajándékozásától. Vesztett játszma, az egyetlen kiút a jellegtelen típus ajándék amitôl meg nekem, az ajándékozónak áll fel a hátamon a szôr.

A napi morci rovatot olvastátok.

Advertisements

novemberi nyársirató – nr 1: napsütéses-teraszos-kávézós

Minden napra egy mese – meg néhány kép. Most hogy rámszakadt a november épp itt az ideje elôvenni a lélekmelengetô nyári képeket. Ha lemaradtál volna a korábbi kurta nyári élménybeszámolókról, akkor keresd a nyársirató taggel felszarvazott posztokat.

* * *

Napsütésben kávézni és verebekkel croissanozni – páratlan élmény. Csak te, a kávéházi barátod és egy veréb – meg sok száz másik ember körülötted, aki csak azért ücsörög munka után pont épp pont ott hogy a nap valamennyi sugarát magába szívja az éltetô nedûvel egyetemben.

A szabadtéri kávézás intézmény – a svédeknél is. A nyár közeledtét nem a hômérséklet emelkedésébôl következteted ki, hanem abból, hogy a kávézók kipakolják a kültéri teraszaikat (plédekkel és hôsugárzókkal persze, mert áprilisban azért még kihívás kint ücsürögni), és ezeknek a kültéri kiszolgáló helységeknek az eltûnése jelenti az ôsz kezdetét is – októberben, mert mint mindenki, a vendéglátósok is naívan hisznek az utolsó ôszi napsugarak varázsában.

highlights of living in Sweden nr. 5 – midsummer

Not sure where to start about Midsummer, one of the most important celebrations in Sweden. Instead of listing all the ingredients and traditions you probably already have read, why not have a look at what the country’s official cultural PR agency thinks and communicates about Midsummer.

Nem is tudom mit írhatnék a svédek legklasszikusabb ünnepérôl, a midsommar-ról, amit valahol, valakitôl már ne hallottatok volna, úgyhogy szócséplés helyett nézétek meg hogy hogyan látja és láttatja a midsommart az ország hivatalos kulturális PR ügynöksége  a kívülállókkal és -élôkkel.

Glad midsommar till er!

a legek országa

Megihletôdtem a Happiness Report kapcsán megjelent Independent írást olvasván és rátaláltam egy régi vázlatra amit eleddig nem sikerült közzétenni.

Anno valamelyik hotelben várva bambultam a hotel belsô csatornáján a “Gyere Svédországba mert itt minden annyira fantasztikus” alcímet is viselhetô túrista – propagandafilmet, amibe kis szegmensekre lebontva ecsetelték miért is olyan fantasztikus itt élni. A végtelenített play-re hangolt videó minden egyes fejezete azzal kezdôdött, hogy Svédországban van a leg… és bár a legek terén nem mindig a legcukormázasabbakat emelték ki a filmben, de azért minden fejezet azzal végzôdött, hogy ez így tök jó és fantasztikus, és gyere és próbáld ki te is (ahogy egy jól szerkesztett túrista-propaganda filmben ez lenni szokott).

Szóval szó mi szó elmentettem a legeket és végre eljött az idô hogy megosszam veletek
Note: a linkelt cikkek nem alátámasztani, hanem illusztrálni kívánják a legeket. Az eredeti propagandfilm hiányában be kell érjétek ezekkel a linkekkel.

Svédországban adják ki évente (az ország népességére lebontva) a legtöbb szakácskönyvet és a lakosság számát nézve a világon itt a legnagyobb az értôírás- és olvasáskészséggel bírók készségkészlettára.

A világban megtalálható multinacionális cégekbôl Svédországban van a legtöbb (számszerileg, ill a lakosság számát nézve) és itt dolgozik a legtöbb diplomás nô a világon – arról nem is beszélve, hogy százalékosan itt a legmagasabb a nôi képviselôk száma a parlamentben.

Ebben az országban van a legtöbb egyszemélyes háztartás – értsd a népességet nézve ez az ország a világon, ahol a lakosság legnagyobb része él egyedûl. (szerintem ez egy tök szomorú statisztikai adat, de ôk ezt is tök heppin állították be a népbutító tursztikai mûsorban).

Szintén lakossági százalékot nézve a világon itt él a legtöbb nem-házas ember (nem, nem egyedülálló, hanem nem-házas). Ebbe a körbe beletartoznak az élettársi viszonyba élô hetero- és homoszexuális párok akik házasemberekhez hasonlóan együtt élnek a párjukkal, viszont sose házasodtak meg, mert hisznek abban, hogy élettársi szerzôdéssel ill házasság nélkül is élet az élet.

Ennyit a legekrôl, most irány az orgona illatû, napsütéses, 25 fokos város, ahol a grillezett chorizok füstös illata jelzi hogy nyááár van nyááár – és itt a grill meg az eperszezon, ollé!

Ps.: Ha rálelek az eredeti videóra, akkor megkapjátok azt is. Idôvel.

mert mi, svédek ezt úgy mondjuk, hogy…

A mondat, amitôl három év után is kiver a víz.
Külföldön élôként biztosan találkoztatok már a Korrektorokkal, akik tök mindegy mit és hogyan mondasz, biztos találnak benne kivetni, illetve kijavítanivalót.
(Ha nem találkoztatok velük, akkor commentbe igazán megírhatnátok, hogy hol éltek. Hadd irigykedjek 🙂 )

A svéd udvarias, kedves, rendes, szeretni való nép, akik szeretik ÈS ápolják az anyanyelvüket: megóvják ôt a sok idegen eredetû szótól, mûsorokat készítenek a különféle dialektusokról,szóhasználtról, etimológiáról, sikknek tartják a nyelvhelyességrôl szóló, akár mindennapos eszmecserét, listába szedik minden évben a nyelvbe beáramló új szavakat, kifejezéseket, és éves szinten igyekeznek kiadni egy, az aktuális nyelvi szókészletet tükrözô, összefoglaló szótárféleséget (köszönjünk neked Svéd Akadémiai Szószedet, hogy létezel).

A mindennapok embere kedves veled, nem anyanyelvûvel. Ha látja rajtad, hogy izzadsz a nyelvvel, akkor szívesen és nagylelkûen átvált angolra, hogy ne legyél bajba (így megakadályozván hogy az iskolapadon kívül találkozz élô, beszélt svéd nyelvvel), elôfordul, hogy kérdésekkel és nagy adag türelemmel rávezet, hogy mit is akarsz kérdezni, mondani, vagy pedagógikus (és számomra némi kioktató) nagylelkûséggel elmagyarázza, hogy som vi svenskar säger (ahogy mi, svédek ezt mondjuk / mondani szoktuk) és akkor jön a kerek kifejezés, svédekhez képest barokkos körmondatokba ágyazva, amit nyílván csak akkor ismersz, ha minimum harmad generációs, vagy 20 éve itt élô, netalán ôslakos nyelvhasználó vagy.

ha egy szóval szeretném jellemezni a svéd nemzeti nyelvészeti attitûdöt

Zsibbadok ettôl, komolyan.

Add fel, ne akard, hogy a királyi svédet beszéljem, mert valószínûleg x-edik nyelvként nem leszek anyanyelvi szintû sem kiejtésben, sem szóforgatásban. Ha más nép eléldegél azzal, hogy az országban élô nem ôshonos lakosok nem folyékonyan beszélik a baszkot/kantonit/üzbéget/magyart/oroszt/franciát és más egyéb nyelvet, akkor te miért hiszed azt, hogy ha azzal lövöldözöl, hogy ti svédek ezt vagy azt hogy mondjátok, akkor azt egy idô után én is pontosan ugyanúgy fogom mondani? Valószínûleg nem fogok anyanyelvi svédként beszélni, bárhogy is fáradtok – és ez nem azért van, mert ti nem tanítjátok az anyanyelveteket elég jól az iskolában, vagy mert én, a diák nem igyekszem eléggé, hogy elsajátítsam az y – u, az o – u és a ä – e közötti kiejtésbeni különbségeket (hogy csak a kedvenc magánhangzópárjaimat említsem). Máshogy van berendezve a szám, más hangokra áll a fülem, és nem tanulok olyan gyorsan, mint ahogy a hat – hétéves forma kisfiad teszi azt az általánosba sajnos.

Szóval kedves Korrektor, próbálj beletörôdni a ténybe, hogy nagy igyekezettel, és lendülettel, és lelkesedéssel beszélek svédül – de nem tökéletesen. Sôt, megnyugtatlak, amikor már a tökély szintjén forgatom majd az anyanyelvedet 76 éves koromban, akkor sem fogok SZÀMODRA tökéletesen svédül beszélni.

Igyekszem majd ezt a gondolatsort egyfajta zen-mantraként a fejembe tartani és mormolni amikor legközelebb lopva rámtámadnak majd a Korrektorok és elmagyarázzák, hogy ôk, svédek, mit hogy mondanak – HELYESEN…