Max a magyar médiában

Az Egy nap a városban bloggerei a svédországi Maxban jártak, a helyi gyorsétterem láncban, ami a világon egyedül lenyomta a Mekit.

Ami kimaradt a cikkből: világverő a vegetáriánus hambijuk (ami pl más gyorsétteremláncban nem létező fogalom), kínálat terén igyekeznek svédországi illetve helyi menüt (amennyire lehet) helyi alapanyagokból összeállítani, munkáltatóként pedig nem látnak problémát a különféle fogyatékkal élők alkalmazásában. Az alapanyagokkal való gondos(abb) bánásmód, illetve a svéd munkáltatói kötelezettségek (juttatások és alkalmazotti jogbisztobság biztosítása) nyílván rádob a cikkben említett (nem feltétlenül olcsó) árakra – de amennyire tudom ez nem nagyon csapja ki a helyieknél a biztosítékot.
A lényeg hogy helyi és helyi érdekeket képvisel, viszonylag etikus üzletpolitikával.
Ezért szeretik a svédek a Maxot.

További infók angolul itt, svédül meg itt.

képaláírás

Az alábbi szívet gyönyörködtetô grafikát a Bandirepublicon keresztül találtam, és meg kell hogy mondjam, néhány ponton teljesen hiteles az útmutató:

Forrás – Etsy

Képaláírásként néhány elemzô gondolat.

Ami nem stimmel:

  • Ivás: szerda és péntek szombat. Ez a dolgozó emberek ivós estéje. Ez persze nem azt jelenti hogy mindenki birka módjára és nagy tételben. Mivel a pia drága és életkorhoz kötött, így az ivás státuszszimbólum, amivel nagyjából azt üzened a világnak, hogy azért iszok/részegedek le, mert elég idôs vagyok és mert megtehetem. Mindenki döntse el hogy mit kezd ezzel az élet bölcselettel.
    Igazándiból még nem látom át mi a jobb: a tiltás és az ebbôl eredô feszült és kényszeredett ivás kultúra (lásd Skandinávia) vagy az hogy bárki bárhol bármilyen fajsúlyú piától lehet taccsrészeg korhatár nélkül (lásd Magyarország).
  • Tojás mindennap: ez nem tudom honnan jön. Tény hogy a kiegyensúlyozott táplálkozás nem divat, hanem életmód, amit a háztartástan órákon keresztül szívnak magukba a svéd fiúk-lányok, dehogy ehhez hogy jön a tojás azt nem tudom.
    Lábjegyzet: imádom, hogy minden svéd tud kenyeret sütni, by default és mindenki tudja, ismét csuklóból, és nem Norbitól vagy Rékától, hogy nem gyógyszerektôl és tápszerektôl lesznek egészségesek, hanem a táplálkozástól és a testmozgástól.

Ami stimmel:

  • Kávé – a svédek után csak a finnek isznak több kávét a világon. Minden minôségben és mennyiségben. Néha úgy érzem, hogy sok kollégám víz helyett is kávét iszik, akár este nyolckor is. Kedvenc kávés WTF momentem elsô nyaram során adódott, amikor a házibulájban este 11 kor jött a kérdés, hogy akkor kávét ki kér…Rajtam kívül mindenki kért…Azóta nem lepôdöm meg ezen a kérdésen, bármely napszakban is ér utól.
  • Csillagok az ablakban – minden karácsonykor, illetve adventkor. Leginkább a fény miatt. Meg szerintem tök szép hogy pszichedelikusan villogó színes szarok helyett fehéres sárgás fények töltik be a tényleg sötét decemberi nappalokat (sötét decemberi nappalok=háromkor sötét van)
  • Gyertyák az asztalon – a svédek nagy királyok dekorációban. A “gyertyák mindenütt” ennek a birodalomnak a része. Nem beszélve a tucatnyi lakberendezési micsodáról, amivel shabby chic vagy oltárian hip lesz az otthonod (ha csak nem a skandináv minimalizmust nyomod).
    Tény: a világ bármelyik táján keletkezett design blogban fogtok találni blogposztonként minimum egy svéd lakberendezési darabot.
  • Csíkos pulcsi – nekem errôl általában a skandináv tavaszi divat jut eszembe, ami minden évben a farmer-csíkos póló-aktuális divat szín triászából áll, de jobban belegondolva az év minden szakában nyomul a csík, mint mintakirály.
  • Fjäll Räven Kånken (az ábra jobb felsô sarkában) – ez a táska kicsit olyan a svédeknek, mint nekünk a Tisza cipô. Suttyó korunkban mindenkinek volt ilyenje, mert ez volt a standard, felnôtt korunkra meg hirtelen újraéledt a márka és hirtelen mindenkinek aki hipszter és divatos kell hogy legyen Kånken tatyója, meg Tisza cipôje
    (én a kultúrkombinációs hipszter ágban nyomom, mert se Kånkenen, se Tisza cipôm nincs, viszont van Tisza válltáskám :D)
  • Fika – azaz kávészünet, jobb esetben valami édességgel kiegészítve. Errôl ideje lenne már egy mûfaji áttekintôt írjak (vagy betagelni a régebbi posztokat hogy hivatkozhassak rájuk rendesen). Elöljáróban legyen annyi elég, hogy az elsô munkanapodon az új munkahelyeden az elsô dolog amit kézhez kapsz a belépôkártyád mellé az a céges fika rend lesz (ami nagyjából délelôtt 9.30-ra és délutány 14.30-körülre datálódik). Ès a céges fika akkor is szent és fontos, ha nem kávézol meg ha marha sok dolgod van.
    Mert fikázni kell.
  • Dánokra morogni – ez egy ilyen kölcsönös, jól bevált szociális játék Skandináviában: a dánok furcsálják a svédeket, a norvégok csóró munkaerônek tartanak mindenkit (mert rohadásnyi pénzük van az olajból), míg a svédek vidéki furanépnek kezelik a norvégokat és furcsálják, hogy a dánok olyan szabadosak (értsd nem csinálnak mindent szabályszerûen a svédek által kitalált nagy könyv szerint). Ès ami a legszebb, hogy mindhárom nép tök furcsának és érthetetlennek tartja a finneket, miközben nekünk, skandináviában élô magyaroknak nagyjából mind a négy nemzet egyformán fura és skandináv 😀
    Hja, és persze ezeket a csípkelôdéseket és nemzeti anyázásokat az ég világon senki nem veszi komolyan. Mintahogy senki nem veszi magát túl komolyan itt északon (amit ôszintén szólva exportálni kellene több országba – irdatlanul sokat segít az életben az önreflexió és az önmagunkon való röhögés belénknevelt képessége.)
  • Gombászni – menô. Ès amúgy minden gyümölcsszedô tevékenység menô, még városi kiadásban is. Például szedhetsz almát és meggyet minden fáról ami az utadba téved (és nem valami kerítés mögött van). Senkit nem fog zavarni, hogy a köztéri park szilváit fényes nappal leszüreteled és hazaviszed és megeszed.
  • Kötött sapi – menô. Minden kiadásban és viselési stílusban.
    Ès kötni is menô. Pár éve elterjedtek a kötô kávéházak, ahova azért mentél el kismamaként vagy hipszterként, hogy a kötögetô barátnôiddel együtt kötögess és kávézz. Nem tudom mi a helyzet most ezekkel a kávéházakkal, de gyanítom hogy még mindig mûködnek.

Ami szerintem hiányzik az ábráról:

  • Bicikli – mint ûber-környezettudatos közlekedési eszköz
  • Szelektív hulladékgyûjtés – szintén az ûber-környezettudatosság jegyében. Tudtátok hogy az EU több országa adja el a szemetét a svédeknek feldolgozásra, mert hogy a svédek annyi mindent újra hasznosítanak, hogy a szemétégetôkbôl származó energiát (amit például a távhôhöz használnak több városban) már nem tudják kinyerni a saját szemétmennyiségükbôl? Vagyis amit ti például Nagy Brittaniában kidobtok a kukába, és amivel az angol monarchia szemétként nem tud mit kezdeni, az jó eladási árért a mi melegvizünket teszi olcsóvá. Muahahaha.

ma van a napja

Idén úgy elszaladt velem az élet, hogy a hétvégén vettem észre, hogy menten húshagyó kedd, aka az idei semla (szemla) szezonnak menten vége és én még végig se kóstoltam a város szemláit.

irodai szemla

irodai szemla

Szerencsére az irodába elért az egyik pékség szemla különítménye (az UPS hozta és portás híjján én vettem át – kecskére káposztát :D), úgyhogy minden jó ha jó a vége.

Jöhet a böjt – már akinek fûllik ehhez a foga.

A maga részérôl a következô napokban megpróbálom végig enni a legjobb helyi szemlákon.

Dolce vita – édes élet.

Aki pedig nincs körülvéve skandináv édességekkel, annak uccu az internet, és az elsô kivitelezhetônek tûnô recept. 2 óra idôbefektetést igazán megér ez a mesés mandulakrémes kardamomos buci.

a legek országa

Megihletôdtem a Happiness Report kapcsán megjelent Independent írást olvasván és rátaláltam egy régi vázlatra amit eleddig nem sikerült közzétenni.

Anno valamelyik hotelben várva bambultam a hotel belsô csatornáján a “Gyere Svédországba mert itt minden annyira fantasztikus” alcímet is viselhetô túrista – propagandafilmet, amibe kis szegmensekre lebontva ecsetelték miért is olyan fantasztikus itt élni. A végtelenített play-re hangolt videó minden egyes fejezete azzal kezdôdött, hogy Svédországban van a leg… és bár a legek terén nem mindig a legcukormázasabbakat emelték ki a filmben, de azért minden fejezet azzal végzôdött, hogy ez így tök jó és fantasztikus, és gyere és próbáld ki te is (ahogy egy jól szerkesztett túrista-propaganda filmben ez lenni szokott).

Szóval szó mi szó elmentettem a legeket és végre eljött az idô hogy megosszam veletek
Note: a linkelt cikkek nem alátámasztani, hanem illusztrálni kívánják a legeket. Az eredeti propagandfilm hiányában be kell érjétek ezekkel a linkekkel.

Svédországban adják ki évente (az ország népességére lebontva) a legtöbb szakácskönyvet és a lakosság számát nézve a világon itt a legnagyobb az értôírás- és olvasáskészséggel bírók készségkészlettára.

A világban megtalálható multinacionális cégekbôl Svédországban van a legtöbb (számszerileg, ill a lakosság számát nézve) és itt dolgozik a legtöbb diplomás nô a világon – arról nem is beszélve, hogy százalékosan itt a legmagasabb a nôi képviselôk száma a parlamentben.

Ebben az országban van a legtöbb egyszemélyes háztartás – értsd a népességet nézve ez az ország a világon, ahol a lakosság legnagyobb része él egyedûl. (szerintem ez egy tök szomorú statisztikai adat, de ôk ezt is tök heppin állították be a népbutító tursztikai mûsorban).

Szintén lakossági százalékot nézve a világon itt él a legtöbb nem-házas ember (nem, nem egyedülálló, hanem nem-házas). Ebbe a körbe beletartoznak az élettársi viszonyba élô hetero- és homoszexuális párok akik házasemberekhez hasonlóan együtt élnek a párjukkal, viszont sose házasodtak meg, mert hisznek abban, hogy élettársi szerzôdéssel ill házasság nélkül is élet az élet.

Ennyit a legekrôl, most irány az orgona illatû, napsütéses, 25 fokos város, ahol a grillezett chorizok füstös illata jelzi hogy nyááár van nyááár – és itt a grill meg az eperszezon, ollé!

Ps.: Ha rálelek az eredeti videóra, akkor megkapjátok azt is. Idôvel.