ma van a napja – Vasaloppet

Ha március, akkor Vasaloppet. 90 km sílécen, klasszikus sífutó stílusban, mert az nehéz és nem modern. Ma kb 2000 nô és 13000 férfi állt rajthoz hogy teljesítse a klasszikus távot különbözô kategóriákban és tempóban, ami TVs szemszögbôl kábé így néz ki.

könyökök és sílécek mindenütt

A történelmi menekülést megörökìtô nagy nemzeti klasszikus stílusù sífutó derbyt minden évben március elsô vasárnapján rendezik meg. Gustav Vasa, a késôbb nagy és egységessé válò Svédország elsô királya ugyanezen a Sälen és Mora közötti útvonalon próbált valamikor 1520 körül az akkori dán király által ráküldött üldözôi elôl elmenekülni.

A táv 90 kilométer (olyan hosszù, hogy a beágyazott térképen ki kell zoomoljatok hogy lássátok) , az érdeklôdés óriási, így a szervezôk hosszú évek óta biztosítanak távokat és futamokat azoknak is, akik nem tudnak 90 kilometert versenyszeruen lesìfutni.

Vasaloppet - amit szabad: párosbotozás, diagonállépés, halszálkázásAmi tilos: szabadstílus.

Vasaloppet – ami tilos: szabadstílus.
Amit szabad: párosbotozás, diagonállépés, halszálkázás.

Forrás: Merriam-Webster

Van TjejVasa (30 kilometeres sífutás nôknek), és van KortVasa – szinten 30 kilometeres “rövid”táv mindenkinek, aki bírja. Aki kicsit többet bír, annak ott a HalvVasan – a fél Vasa a maga 45 kilóméterével, van 30 és 45 kilóméteres szabadstílusú SkejtVasan, gyerekeknek UngdomVasa, váltó Vasa (StafettVasa) ugyanazon a 90 kilómeteres útvonalo amin az eredeti futam, csak váltó mûfajban, és van persze versenyen kìvüli Vasa, amikor a 90 kilóméter csak a táv szépsége és fontossága miatt teszi meg az ember – és nem azért hogy nyerjen.

Engem, akit se a hideg, se a sífutás nem vonz mindez lenyûgöz.

A fenti távok ugyanazon a Sälen – Mora közötti szakaszon haladnak mint a mai Vasaloppet a futamot megelôzô egy hétben. A versenyt – amit a magyar wiki szerint néhány magyar versenyzô is teljesìtette már – a közszolgálat természetesen élôben közvetìti (sôt, késôbb a teljes 90 kilóméteres Vasaloppet versenyt meg lehet nézni a neten is (az év egyik legnépszerûbb TVs és sport eseményérôl van szó).

Arról nem is beszélve, hogy az áfonyalevest gyártó (nyammiii) monopólium ezen a napon termeli az éves bevételeinek nagyját. Az Ekströms áfonyalevesbôl (ami meleget ad és energiát a verseny alatt) becslések szerint 55000 liter(!) fogy el a Vasa hét során.

csodaszörp akcióban

Az elsokent befutót férfit és nôt Mora városában dalkulla (völgyhölgy) és dalkarl (völgylegény) várja egy tetemes méretû babérkoszorúval – meg némi puszival a sajtó kedvéért. Mivel az egész verseny a tradíciókról szól (klasszikus táv, klasszikus stílusban), a völgyhölgy és a völgylegény sem lehet akárki. Nem elég a dalarnai származás, a hajadon családi állapot, de ezenkìvül valamire való sportamazonnak vagy agg sportlegénynek kell lennie a jelöltnek – vagy minimum egy sportamazon és sportlegény kell hogy legyen a családban.

a tavasz elsô szembeszele – március

Mozgalmas, reményteljes hónap ez, pláne idén, amikor már márciusban van esélyünk a tavaszra, ami ugye annyit tesz errefelé, hogy a hômérséklet tartósan 0 és +10fok között csücsül (apró örömök az életben ugye) – vagyis meleg még nincs, de már azt hiheted, hogy meleg van, mivel nem akarsz napi huszonnégy órában megfagyni.

Malmö térségében márciusban már klasszikus tavasz van, és Stockholm és Linköping magasságát is eléri a meteorológiai tavasz(és idén ez nem statisztika, hanem valóság, ÈLJEN!). Ennek tudatában az elsô, napon ücsörgélô, ám nyakig bebugyolálat svédek is feltûnnek a hétvégéken, az éttermek elkezdik kirakni a kültéri kiszolgálást garantáló asztalokat, székeket, melegítöket és pokrócokat, az utcákat megtöltik a svéd közùtkezelôk zümmögô elektromos seprûi és végre elkezdik eltakarítani a centiméteres rétegben várakozó salaktengert (amit só helyett szórnak a járdákra a jég ellen), aminek a kerékpáros (pölö én) örül, mert nem kell tovább egyensúlyoznia rajta nap mint nap.

Reggel, amikor felkelek 6.45 magasságában már világos van, és ez nagyjából este fél hétig eltart, ami azt jelenti, hogy a napütéses órák száma továbbduplázódik és a hónap végére Linköping magasságában elérjük a 131 napsütésesórát/hónap, ami már egész európainak tekinthetô.
Összehasonlításképpen napkelte/napnyugta március végén
Pesten 06.26/19.11

Malmöben 06.36/19.46
Linköpingben 06.29/19.49
Sundsvallban 06.09/19.39
Kirunában 05.45/19.40

További jelentôs márciusi esemény, hogy végre vége van az aktuális Melodifestivalennek, ami hathétig borzolja a helyi lakosok idegeit – pláne ha az ember nem egy giccs-pop rajongó. Idei gyôztes itt (ami azért nem olyan borzalmas dal), további pályázók itt (az oldal svéd, a linkek eléggé érthetôek – már akit érdekel 🙂 )

Ha március, akkor Vasaloppet. 90 km sílécen, klasszikus sífutó stílusban, mert az nehéz és nem modern. Idén 15.000 ember vágott neki a klasszikus távnak különbözô kategóriákban és tempóban. A gyöztes 4 óra alatti szintidôvel teljesítette a távot, a kollégám, aki egy átlag sportember átlagon felüli verseny szellemmel es kitartással 6 óra körüli idôvel zárt az elsô 3000 versenyzö mezônyében. Engem, akit se a hideg, se a sífutás nem vonz mindez lenyûgöz.

Ajánlott olvasmányok Vasaloppet és Melodifestivalen (aka Mello) ügyben:

Márciusban visszatérnek a manók és a felnôttek a síszünetek/thaiföldi nyaralások utolsó turnusáról, az ikea elkezdi árulni a kerti bútorokat, míg a boltok polcain elkezdenek felbukkanni a nárciszhagymák. Divat színek ide vagy oda, március magasságában feltûnnek a citromsárga/neonzöld dekorációs és lakberendezási tárgyak – mert ugye ha jön a húsvét, akkor minden neonsárga/neonöld/neonrózsaszín kell hogy legyen. Minden évben.

A téli gumikat felváltják a nyáriak (autókon és bicikliken egyaránt), és a téli idôszámításból átlépünk a nyáriba.

Van nônap, amit nagyjából senki sem ünnepel (max egy-két cikk a napilapokban, de zéró céges hajbókolás és virágáradat), van névnap, Viktóriáé, a trónörökösé, amikor minden zászlóáradatba borul (március 12) és örül (kivéve az antirojalista csoportokat), van Saint Patrick, akit senki sem ünnepel, csak a sörimádók, viszont van Gofri nap és Earth Hour, ami benne van a naptárba és széles tömegeket megmozgat.

legyen már vège a télnek – február

Február, a hónap, amikor állandóan rámtör a “legyen már vège a télnek” érzés, akkor is ha odakint masszív tél és minuszok vannak. Ez pedig eléggé tipikus itt északon (is), nem véletlen, hogy február a síszünetek hónapja. A síszünetek ugyanabból a tradícióból erednek mint az anyáink korabeli szénszünetek, és nagyjából követik a Húsvét dinamikus ritmusát, hogy a síszünet és a tavaszi szünet ne essen túl közel egymáshoz.
Tekintettel az ország méretére, az emberek pénztárcájára és mehetnékére (illetve minden bizonnyal a GDPreis) a síszüneteket sávosan tartják az iskolákban, hogy ne egyszerre tûnjön el a sok gyerek a lejtôkre.
A síszünetek Götaland nyugati részén kezdôdnek(Göteborg és Jönköping környéke), a Vätterntôl nyugatra február második hetétôl tünnek el a gyerekek és a szûlôk a lejtôkre, ezt követi Götaland déli és keleti része, mjad február végén Svealand. Norrland márciusban síszünetel, amikor mindenki hazatakarodott a lejtôikrôl.

A február még vaskosan a télrôl szól, ámbátor már sokkal világosabban. Az év leghidegebb hónapja, kipipálva, a napsütése órák száma tovább duplázódik (ez Linköpingben a januári 40 óra/naphoz képest már 70òra/hónapot jelent), a nap már 8 óra elôtt kell és 16.00 körül kezd lemenni (ergó a hónap végére már világosban mész haza a munkából – isteni!), és Malmö környékén a hónap végére már be-bekacsint a tavasz.

Gasztronómiai szempontból a február a Semla-ról szól, errôl a vaskos téli édességrôl, amibe királyok haltak bele és amibe én elsô kóstolásra beleszerettem. A szerelem a magam részérôl töretlen, még akkor is, ha idén nem vettem ki a részem a szokásos semla-kóstoló projectembe (aka egyél annyi semlát, annyiféle cukiból amennyibôl csak lehet és próbáld felidézni melyik volt a legfinomabb), bár húshagyó kedden azért jóízûen letoltam a céges Semlámat (igen, a Semla akkora nemzeti intézmény, hogy húshagyó kedden a cégek ezzel etetik a népeket a délutáni fikákon).

Apropó húshagyó kedd, ami ugye a fársángi szezon vége: farsang, karnevál, álarcos bál, farsangi fánk – na ezek azok a tradíciók, amiket egy luteránus országban hiába kerestek. A farsangnak és az ilyesfajta mulatozásoknak se hagyománya, se új divatja nincsen – pedig azt gondolná az ember, hogyha a Halloween tért tud hódítani, akkor csak be tud lopódzni egy farsang is a szívekbe és a kultúrába, de ez halott ügy. A Valentin napot is csak a kereskedôi szféra erôlteti, az emberek nem rohangálnak nagy mély szívszeret virág- és csokiáldozatokkal a szeretteik után, ráadásul nem is Valentin nap a Valentin nap, hanem Mindenszivek napja (etimológia a lá Mindenszentek).

Görgôs síléc (aka görsì?)

Szóval álarcos bálak nincsenek, viszont van sport, minden mennyiségben. Mindenki síel, vagy a síszünetben, vagy a közeli lejtôkön (ha van elég hó ugye; ez idén felénk necces ügy volt), vagy hóhiányában görgôs síléceken (hm, ha követjük a görkorcsolya – gördeszka etimológiát, akkor görsín).

Dögnehéz edzésforma (mivel a hó dinamikája ugye nem segít, így te fektetsz be minden izmot hogy elôre lökd magad), ami állítólag kiválóan emulálja a sífutás modern vagy klasszikus változatát, ez utóbbi ugye a márcisuban esedékes Vasaloppet kulcseleme. Ès ha ôszinték akarunk lenni, akkor a legtöbb hó és sportimádó februárban agyba-fôbe erre gyúr.

az illusztráció nem egyenlô a kollégával

Pèldaként csak egy kollégát említenék meg, aki épp a klasszikus svéd kört készül lenyomni (Vasaloppet/90km sífutás – Lidingöloppet/30km futás Lidingö szigetén – Vättenrundan/300km bringán a Vättern körül – Vansbrosimningen/3km nyílt vizi úszás), és a Vasaloppetre készülve februártól részmunkaidôben dolgozik. Hétfôtôl csütörtökig dolgozik, pénteken és minden este meg edz.