val 2014 – újra első választó lettem

A bandirepublic annyira szépen összeszedte az idei svéd választás kulcselemeit, hogy én nem is szöszölnék a további részletekkel.
Kiegészítésképpen annyit, hogy 5 év után is csak gépesített szavazati iránymutatók segítségével tudom eldönteni hogy a kívülálló szemmel árnyalatnyi különbséget mutató pártok közül melyik az, amelyikhez világnézetileg a legközelebb állok (kivétel ugye az extrém bal és jobb amit csukott szemmel is fel lehet ismerni minden országban) .
A jó hír (és vigasz mindannyiunknak) hogy a hithû pártválasztókon kívül az átlag svéd állampolgár IS meg van kavarodva hogy akkor végül is kire-hova szavazzon.
Ami engem illet én továbbra is örülök a szavazati jogomnak mint majom a micsodájának és várom a vasárnapot.
Egyrészt azért, hogy ugyanúgy ahogy négy évvel ezelôtt, elbattyogjunk a svéddel, kézenfogva, nagyromantikusan a legközelebbi iskoláig demokráciát játszani.
Másrészt hogy ez az egész kampány herce-hurca ami a májusi, extrém jobbos elôretörést mutató EU szavazások óta feszül a svêdekben mint egy izmos és hosszú platófázis végre eljusson a maga csúcspontjáig – ês végett vessen a közösségi oldalakon kampányoló (svéd) pajtások végnélküli politikai onanizálásának.

bezzeg a svédek!

a svédek egyik legfőbb jellemzője a paraktikusság. a parlamenti és az önkormányzati választások is ennek szellemében vannak megszervezve, miszerint minden 4. évben szeptember 2. hétvégéjén tartják egyszerre az összeset.

nem kell ecsetelnem, hogy ezzel mennyi pénzt és energiát lehet megspórolni, mind a kampány, mind a választópolgárok tűrőképességének tesztelése tekintetében, miközben maga a lebonyolítás is a lehető leginkább költségkímélő.

a szavazati jogosultság korlátozott a nem állampolgárok részére a szavazati jogosultság korlátozott a nem állampolgárok részére

egyébként eléggé meglepődtem, hogy

View original post 351 more words

végig lehet követni a TV elôtt

Két okból jeles a mai nap. Egyrészt a többi Judittal együtt anukám is ma ünnepli a névnapját 🙂 másrészt Nobel est van.

Itt Svédországban ez sokkal nagyobb esemény, mint a világ többi részén, érthetô okokból. A díjakat – melyeket egy külön ceremónia során jelentenek be október elsô hetében – Alfred Nobel halálánk napján (ma!) adják át a stockholmi Konserthuset-ben (mely elôtt “kedvenc” svéd szobrászom, Carl Milles alkotása díszeleg).

A díjátadò hete, csakúgy, mint a díjazottak bejelentésének idôszaka Nobel hétként ismeretes a helyi médiában. Ezen a héten a díjazottak nyílt elöadásokat tartanak a szakterületükhöz kapcsolódó témában, mindeközben a helyi média az események közvetítése mellett leginkább avval van elfoglalva, hogy ki-mit fog viselni a díjátadón és az azt követô vacsorán, illetve, hogy a díjátadò ceremónia milyen programot tartogat majd.

A Nobel nap, azaz december 10.-e eseményeit nagyjából végig lehet követni a TV és az internet elôtt. A királyi televízió élôben közvetíti mind a díjátadó (délután fél öt magasságában), mind az este nyolckor kezdôdô majd három órás Nobel vacsorát. A közvetítések során végig veszik, hogy ki mit viselt/t, ki-hogy viselkedett a vacsora során, érdekességeket említenek meg a díj és a díjazottak kapcsán.

Egy olyan országban, ahol a tradíciók újraértelmezése, a modernitás, a haladószellemiség iránytûnek számítanak, meglepô hogy mennyire tradícionális maradt ez az esemény. A díjátadó és a vacsora ceremoniális részleteit a mai napig a Nobel végrendeletében rögzítettek szerint követik és hajtják végre. A vacsora igen szigorú protokoll szerint van le vezényelve a stockholmi Városháza Kék Termében, ami egyébként téglavörös, de mindegy. A vacsorán ott vannak a díjazottak, a rokonaik, a fôbb politikai hatalmak képviselôi, a tudományos élet kapcsolódó figurái, újságírók, talán néhány befolyásosabb celeb, no meg persze a fél svéd királyi család.

Ès ha már Nobel díj és Nobel nap, akkor az érdekesség kedvéért íme a lista az idei díjazottakról és egy lista azokról az irodalmárokról, akik soha nem kaptak Nobel díjat, bár sokak szerint megérdemelték volna.

penge élen

Tudom, megigértem, de mégis. Peti, irok egyet a kommentedre válaszolva.

Megnéztem hogy mirol ir a magyar media (index, mti). Tudom, ez nem a magyar média egésze, de átfogó bepillantást ad arról, hogy mi számit hírnek odahaza.

A kérdésedre válaszolva Peti a Piratpartietrol azert nem irnak sehol, mert orszagos szinten nem ertek el a parlamentbe keruleshez szukseges 4%ot. Helyi szinten esetleg, talan-talan egy ket fovel tudjak majd kepviseltetni magukat, bar a  kozteve adataibol az derul ki hogy nagyon sehol vannak, de ez most senkit sem erdekel itt 🙂

Az a nagy ujsag, hogy egyreszt a szocialdemokratak 96 eve nem hoztak ilyen rossz valasztast. Ez egy olyan orszagban ahol a modern demokracia tortenelme soran nagyjabol baloldali kormanyzas volt (1940 es 1988 kozott nagyjabol tobbsegi szocdem kormanyzas volt) es ahol meg soha nem valasztottak ujra jobboldali kormanypartot (azaz a mostani koaliciot) eleg nagy ujsag.

Az is nagy ujsag hogy egy olyan part, akirol az osszes (!) tobbi part ugy beszel hogy a rasszistak (megha ezt az SD – Sved Demokratak tagadjak is), es akikkel egyik part sem akar koaliciot, bekerulhetet a parlamentbe. Olyan szinten, hogy az orszagos listan tobb szavazatot ertek el mint a Keresztenydemokratak, vagy a szelsobal Munkaspart. Azert ez elgondolkodtato, nem? Hogy a kereszteny vagy a munkasparti erenyeknel (fuggtelenul attol hogy ezek a partok milyen erenyeket kepviselnek) erosebb egy szelsobal, xenofob part hangja egy olyan orszagban, ami a vilagon az egyik legidegenbaratabb (ertsd bevandorlok, politikai menekultek es nem alienek 🙂 ) demokraciakent tarthato szamon.

Az is szep, hogy a kozossegi portalokon partallastol fuggetlenul mindenki csalodott hogy az SD bent van a parlamentben. Pedig eleg aktivan kampanyoltak a sved baratok jobbra vagy balra az utolso hetekben a Facebookon. Megis, a valasztasi eredmenyek utan sorra jelentek meg a merges es csalodott kommentek. Sokan irtak, hogy nem akarnak olyan emberrel/emberekkel kapcsolatban lenni, aki az SDre szavazott.
Azert ez szep dolog, hogy mindenki egyuttesen utalja oket 🙂 Kiveve persze azokat, akik elertek hogy 20 hellyel kepviseltetve legyen ez a part orszagos szinten.

Bar a jobboldal unnepel, mert azert a valasztast megnyertek (bar egyedul kormanyt nem tudnak alakitani, de a koalicio azert gyozott – nyomjuk a pozitiv PRt), az elemzok azert ugy velik, hogy igazi gyoztese nincs a valasztasoknak. A jobboldali kormanypart 107 szavazatott szerzett, a szocdemek 113at, tehat a baloldal partja tudja a legtobb kepviselot a parlamentbe vinni, de ettol fuggetlenul mivel kisebb a koaliciojuk igy kormanyozni nem tudnak, vagyis vesztettek. A jobboldali part csak koalicioban tud kormanyozni, de mivel van 20 fo (SD) akik ha nem lesznek kormanykoalicioban (nem lesznek, ezt kijelentette a nyertes part) akkor az ellenzeket fogjak erositeni. Ha akarja az ellenzeki koalicio ha nem.

Az SDt ki lehetne hozni a valasztas gyoztesenek, mert ok futjak be ezzel a legnagyobb karriert, de ezt egyik media sem hangoztatja szivesen. Nem keltik a reklamot az extrem jobbnak, es ez igazan szep egy szolasszabadsaggal rendelkezo orszagban. Hogy mernek nem ujjongani es nem szolni es nem orulni a sved Jobbiknak.

A kerdes az, hogy a jelenleg ellenzeki koalicioban egyuttmukodo Zold Partot (Miljöpartiet) el lehet e csabitani a jobboldali kormanyba koalicios partnerkent. A Miljöpartiet szerint nem lehet. A jobboldlai kormanypart szerint “Targyaljunk”. Persze hogy mit szol ehhez a tobbi part a kormanykoalicioban az eddig rejtely.

Az is rejtely hogy hogyan tovább, ha a Zold Part nem kesz allast valtani. Senki sem tudja hogyan lehet egy olyan orszagot kormanyozni ahol az ellenzek a tobbseg. Valamikor egyszer a sved tortenelemben mar volt pelda arra, hogy a partok nem tudtak megegyezni a kormanyalakitas kerdeseben (mas ok miatt) es uj valasztasokat irtak ki.

Szoval minden itt elo (allampolgarsag ide vagy oda) figyel es var es erdeklodik hogy hova tancol a politika azon a pengelen amit ez a 20 fos parlamenti kepviselet teremtett.

Huha, ha nem vigyazok meg politikai blogba torkollom magamat 🙂
Inkabb megprobalok kabelt keresni a dobozokban es feltolteni nehany szafaris es lakberendezos kepet legkozelebb.
A fenti post typo-it meg majd javitom a sved oram utan 😀

most komolyan

Az utóbbi hetekben elmélyedtem a svéd politikában. Egyrészt mert nyakamon egy beadandó és egy teszt a svéd választási rendszerbôl, és úgy amblokk az itteni demokráciából, másrészt meg holnap választások vannak.

A svédek – meglepetés jön – nagyon praktikusak ilyen téren is. A négyévente, szeptember harmadik vasárnapján megrendezendô választásokon egyszerre szavaz az ország országgyûlési, megyei és helyhatósági képviselôkre – így a kormányalakítás-váltás (országos és helyi szinten is) csak egyszer bolygatja meg a gazdaságot.

A választásra jogosultak a válaszást megelôzô 18 napban már leadhatják voksukat az általuk preferált pártra, sôt, meg is gondolhatják magukat. Ha a választó meg akarja változtatni az elôválasztás során leadott voksát, holnap erre is lehetösége lesz. Az elôválsztás soràn az összes szavazóborítékot egy, névvel ellátott borítékba adja le a szavazó, így nem lehetetlen megtalálni a szavazatot és megváltoztatni azt holnap.

A választás itt is titkos. Olyannyira, hogy politikáról beszélni a mindennapokban csakis a pártállásod megnevezése nélkül szokás. Az, hogy kire szavazol, a legbelsô magánügyed. Errôl kérdezôsködni vagy beszélni legalább olyannyira nem szokás, mint arról, hogy miben hiszel.

A választási helységben a választásra jogosultak a három különbözô színû kártya segítségével választják ki hogy melyik politikus vagy párt képviselje ôket parlamenti (sárga), a megyei(kék) és a városi(fehér) szinten. Minden kártyát külön borítékba helyeznek, majd azokat a megfelelô szìnû sárga, kék és fehér színû urnákba helyezik. A szavazatszámlálók dolgát megkönnyítendô, a borítékok egyik sarka le van vágva, így a számláláskor könnyen ki lehet szúrni, ha valamelyik szavazócédula rossz helyen van.

A választásra jogosultak holnap a személyi igazolványuk és a szavazókártyájuk együttes felmutatásával a kártyán szereplô szavazóhelységben adhatják le a szavazatukat.
Szavazásra minden 18év feletti svéd állampolgár jogosult. Szavazójoggal rendelkezik továbbá minden olyan Svédországban élô 18 év feletti lakos, aki minimum három éve szerepel a népességnyílvántartó iroda adatbázisában. Európai Ùniós állampolgárok esetében elég, ha legkésôbb egyhónappal a választások elôtt nyílvántartásba vétetnek. Ennek értelmében augusztus végén – legnagyobb meglepetésemre, mert én csak a három éves verzióról tudtam – én is megkaptam a szavazókártyámat.

Hozzám hasonlóan azok a szavazók, akik nem rendelkeznek svéd állampolgársággal, a parlamenti szavazáson nem vehetnek részt. Jogunk van viszont beleszólni abba, hogy a város illetve a megye ahol élünk milyen politikai vezetést kapjon.

Az ország 5783 választókerületében a választás során leadott szavazatok révén a pártok arányos képviselet alapján kerülnek be a parlamentbe, illetve a városi és megyei képviseleti testületekbe. Ez azt jelenti hogy ha a szavazatok legalább négy százalékát kapta egy párt országos szinten, akkor a párt négy képviselôje bekerült a parlamentbe. Ilyen téren jó esélye van a kisebb pártoknak is bekerülnie a politikai vérkerítésbe.

A pártok év eleje óta lelkesen kampányolnak, és persze a választás napjához közeledve egyre hevesebb érvek és ellenérvek tûnnek fel. Nagyot mondani nem mernek, illetve csak módjával teszik, azt viszont egészen a választás napjáig, ugyanis kampánycsend nincs errefelé. Kopogtatócédulákat se gyûjtögetnek. Szóroanyagok vannak, de nem sok ért el hozzánk belôlük (tiszteletben tartják a “Reklam, nej tack” cédulát az ajtónkon). TV, rádiò és újsághírdetések vannak, de ahogy Delissa is megírta, óriásplakátok nincsenek. A kampány lényege, hogy személyes úton gyôzzék meg a szavazókat a pártok, ezért a városokban a nyár során feltûntek a valstugák, azok a kis házak, ahol lehet talalálkozni és beszélgetni a pártokkal. Jó svéd szokás szerint a pártok házikói egymás mellett állnak közvetlenül a városok nagyobb terein. Tiszteletben tartják egymást és nem köpködnek a másikra nagyon csúnyán.

Ìgérni persze tudnak. Aktuális többek közt a fiatalok munkavállalásának javítása, adócsökkentés – növelés, az egészségügy és az oktatásügy fejlesztése. Magyar szemmel érdekes látni, ahogy minden nagyobb párt igyekszik távoltartani magát a szélsôjobbos Sverigedemokraterna párttól. Ez az a párt akit nem szokás meghívni a politikai vitákra vagy az iskolákban tartandó információs elôadásokra. Persze mindenki tart attól, hogy mi lesz, ha elérik a parlamentbe kerüléshez szükséges négy százalékot, amire a közvéleménykutatók szerint meg van az esély.

Majd holnap kiderül.

*      *      *

PS:
Nem vagyok jó politikában, ìgy kb addig fog làzban tartani ez a kérdés, amíg ki nem derül Linköping város és a “kis” ország új vezetôsége. Ìgy írni se sokat fogok ebben a kérdésben. Aki viszont érdeklôdô, az nézzen szét Delissa ìrásaiban.
Különösen ha érdekel, hogy milyen a képviselô, ha svéd.