himmelsblått – égkék

Svédország futball fővárosában élek.

Ha nem lenne elég hogy Malmö Zlatan szülővárosa az ezzel járó összes (bár nagyon mérsékelt) memorábiliával ami a városban megtalalálható, akkor tegyük hozzá a képhez hogy a svéd NB1 élcsapata (női és férfi foci terén is – hoppá női foci!) Malmöből került ki (az utóbbi két évben legalábbis zsinórban, de azt megelőzően is az Malmö FF (volt/van/lesz) az ász).

a csillag Malmö első (ca 1300-as) címeréről iheltődött a logóra a 60-as évek során

Itt a városban mindenki, de tényleg mindenki kék-fehér szívvel dobog. Papa, mama, felsővezető és a pék, a zen buddhista és az igazi kétajtós ultra, a báránylelkű kiropraktor(om) és a virágárus, a sebész és a parkolóőr – mindenki kék fehérbe öltözik meccsnapon – beleértve a buszokat is.

Ami nekem itt északon csak azért furcsa mert korábban egy olyan városban éltem, ahol mindenki hokibolond volt, de ugye az a “messze északon” volt (hajrá eLHóCé!), míg itt a mediterrán délen a tél és a vaskos svéd felső tízezer keresete nélkül a tömegeknek marad a foci.

Meg Zlatan, mert Zlatan a minden.

Az MFF és a helyi foci ügye ősszel nagyon nagy hátszelet kapott, amikor a kis kék-fehér svédek a BL-ben próbáltak valamit kezdeni magukkal de nem nagyon sikerült játszottak. Egyrészt egy halom pénzt hozott a szereplés a klubbnak, másrészt hirtelen a fél ország (értsd, aki a nem a nemzeti hokiliga meccsein tombolt) a malmöi BL meccseken lógott a helyszínen vagy a TV előtt (jól tippeltek, kivéve e sorok szerzőjét, akit még az Atletico elleni meccs se vitt ki a pár fokos októberi lelátóra).

Ennek az extra PR-nak és a kék fehérek sportkocsmákban liter sörökben mérhető népszerűségenek köszönhetően az MFFről mindenkinek mindent kell tudnia a helyi sajtóban. Nagy betűs címlapsztoriban általában, mert nyílván ugye kis város, kis foci, nagy(?) város, nagy(?) foci.

A heti aktuális WTF hír például hogy a tavaszi szezon előtt tegnap/ma görgették le a holland szupergyepet a pályán. Nem akármilyen gyepről van ám szó – állítólag az MFF tavaszi meccseit ugyanolyan szupergyepen fogják játszani mint amilyet a berlini BL döntőre görgetnek majd ki június 6.án az ottani olimpiai stadionba. Kis város nagy foci, vagy hogy is volt…

Hogy átérezzétek a hír jelentőségét, belinkelem ide azt a videót amit a helyi lap főoldalán pörgettek élőben a gyepterítésről. Munkagépek, gyephengerek, zöld fű és égkék lelátó.

Mindenki örömére.

Advertisements

vizilabda északi szemmel

Mit ne mondjak senkit sem hat meg itt északon hogy vizilabda EB van és hogy nyerünk mint állat.

Ès úgy en bloc maga a vizilabda, mint sport sem hatja meg az északi szíveket. Az átlag svéd kb annyit tud errōl a sportról amennyit a lelkes magyar kis száj elmesél neki hébe-hóba.

Erre nagyjából akkor jöttem rá amikor anno Linköpingben a svéd-finn nemzeti válogatott rangadóját az uszoda lelátójának első sorából néztem végig.

Kb 20 nézővel együtt.

Ingyért – mert a szervezők örültek ha látnak néhány drukkolót a lelátón. A nagy népnemzeti meccsen – ami bármi más sport esetében egy egész hetes sport-orgia.

Emlékszem sokkos állapotban néztem végig az amúgy rémunalmas és vontatott meccsett. Fura volt megélni, hogy ami otthon lázba hoz és lelkesít egy fél országot az itt kb 20 embert érdekel.

És ez a rácsodálkozás minden vizilabdavilágesemény környékén utólér.

Pedig 77-ben még rendeztek is vizes EB-t – vizilabda meccsekkel együtt-  errefelé (Jönköping-ben), amit persze hogy naná meg is nyert az akkori magyar válogatott.

Mindenesetre legalább van remény – még a svédeknek is.
Úgy hívják őket hogy ifi vizilabdázók.

Tinédzser életkorú csapatok, helyi versenyeken és kupákon remekelnek (alacsony popularitás mellett, nem válogatott szinten, de akkor is!), teli vannak halálmagas lányokkal (és bizonyára fiúkkal is, de én a lányos vonalat ismerem) – és tadám: magyar edzőkkel.
Amelyik csapatnak nincs magyar vonatkozású edzője, annak van éves magyarországi edzőtábora Hódmezővásárhelyen.

Imádat ahogy a svéd anyukák és apukák izzadnak azzal hogy elmondják hol van a lányuk/fiúk edzeni.

Az kevésbé imádnivaló hogy minden évben úgy jönnek vissza a gyerekek az edzőtáborból, hogy nem értik miért kell mindenütt készpénzzel fizetniük (és nem kártyával) és miért van az hogy minden évben valaki át akarja őket vágni valamelyik étteremben, de ez egy másik poszt tárgya lesz.

A lényeg hogy jó kezekben vannak a svéd fiatalok és nekik köszönhetően egyszer talán majd lesz olyan vizilabda EB (néhány évtized múlva) , amit majd a svéd nemzeti TV képernyőjén lehet megint követni.

Addig marad a stream, a rádio, a VLV és az összes emlék amit a Hajósban drukkolva szerzett az ember lánya. Anno.
Na meg a Malmsten kapuk – amiket persze a svédektől szereznek be minden LEN-es viziversenyen.

megjegyzem

Három méteres Albert Flórián szobor, az aranycsapat a Szent István bazilika altemplomában, most meg ez.

Megjegyzem Zlatan, a helyi focista istenség svédorszagi szülővárosában (helló Malmö) bezzeg egy rohadt templom sincs ahol aranyba öntött Zlatant lehetne imádni. Emléktábla sincs az egykori háza falán, hogy itt élt a nagy és hős nemzetfi mielőtt nagyobb villára cserélte volna a mai napig űber drága áron eladó és igazándiból senkinek sem kellő malmöi palotáját.

tizenhárom szoba – nem tizenegy férfinak

Két, Rosengårdhoz vezető biciklis aluljáróban illetve nál van megejtve, hogy Zlatan is innen jött, ő is büszke a gyökereire, legyél te is az.

Szabadfordításban:
“Egy srácot ki lehet emelni Rosengårdból.
De Rosengårdot nem lehet kiemelni egy srác (szívébôl) sem.”


(Forrás: http://kistalightnow.blogspot.se)

Nagyjából ennyi.
Meg persze házioltárok minden fociimádó lakásában, mert mindenki arról álmodik hogy ő lesz a következő csodagyerek a város nem legelitebb részéből.

De semmi szobor.

Semmi bazilika.

Semmi barátságos meccs a helyi fradi (értsd MFF) és a Paris Saint German között.
(de csak azért mert rájöttek a szervezők hogy július 10.e körül mindenki Brazíliában tobzódik és magasról nem érdekli egy malmöi barátságos vizit).

ma van a napja – Vasaloppet

Ha március, akkor Vasaloppet. 90 km sílécen, klasszikus sífutó stílusban, mert az nehéz és nem modern. Ma kb 2000 nô és 13000 férfi állt rajthoz hogy teljesítse a klasszikus távot különbözô kategóriákban és tempóban, ami TVs szemszögbôl kábé így néz ki.

könyökök és sílécek mindenütt

A történelmi menekülést megörökìtô nagy nemzeti klasszikus stílusù sífutó derbyt minden évben március elsô vasárnapján rendezik meg. Gustav Vasa, a késôbb nagy és egységessé válò Svédország elsô királya ugyanezen a Sälen és Mora közötti útvonalon próbált valamikor 1520 körül az akkori dán király által ráküldött üldözôi elôl elmenekülni.

A táv 90 kilométer (olyan hosszù, hogy a beágyazott térképen ki kell zoomoljatok hogy lássátok) , az érdeklôdés óriási, így a szervezôk hosszú évek óta biztosítanak távokat és futamokat azoknak is, akik nem tudnak 90 kilometert versenyszeruen lesìfutni.

Vasaloppet - amit szabad: párosbotozás, diagonállépés, halszálkázásAmi tilos: szabadstílus.

Vasaloppet – ami tilos: szabadstílus.
Amit szabad: párosbotozás, diagonállépés, halszálkázás.

Forrás: Merriam-Webster

Van TjejVasa (30 kilometeres sífutás nôknek), és van KortVasa – szinten 30 kilometeres “rövid”táv mindenkinek, aki bírja. Aki kicsit többet bír, annak ott a HalvVasan – a fél Vasa a maga 45 kilóméterével, van 30 és 45 kilóméteres szabadstílusú SkejtVasan, gyerekeknek UngdomVasa, váltó Vasa (StafettVasa) ugyanazon a 90 kilómeteres útvonalo amin az eredeti futam, csak váltó mûfajban, és van persze versenyen kìvüli Vasa, amikor a 90 kilóméter csak a táv szépsége és fontossága miatt teszi meg az ember – és nem azért hogy nyerjen.

Engem, akit se a hideg, se a sífutás nem vonz mindez lenyûgöz.

A fenti távok ugyanazon a Sälen – Mora közötti szakaszon haladnak mint a mai Vasaloppet a futamot megelôzô egy hétben. A versenyt – amit a magyar wiki szerint néhány magyar versenyzô is teljesìtette már – a közszolgálat természetesen élôben közvetìti (sôt, késôbb a teljes 90 kilóméteres Vasaloppet versenyt meg lehet nézni a neten is (az év egyik legnépszerûbb TVs és sport eseményérôl van szó).

Arról nem is beszélve, hogy az áfonyalevest gyártó (nyammiii) monopólium ezen a napon termeli az éves bevételeinek nagyját. Az Ekströms áfonyalevesbôl (ami meleget ad és energiát a verseny alatt) becslések szerint 55000 liter(!) fogy el a Vasa hét során.

csodaszörp akcióban

Az elsokent befutót férfit és nôt Mora városában dalkulla (völgyhölgy) és dalkarl (völgylegény) várja egy tetemes méretû babérkoszorúval – meg némi puszival a sajtó kedvéért. Mivel az egész verseny a tradíciókról szól (klasszikus táv, klasszikus stílusban), a völgyhölgy és a völgylegény sem lehet akárki. Nem elég a dalarnai származás, a hajadon családi állapot, de ezenkìvül valamire való sportamazonnak vagy agg sportlegénynek kell lennie a jelöltnek – vagy minimum egy sportamazon és sportlegény kell hogy legyen a családban.