a karbantartó ninjákról

Ma reggel egy vadidegen férfi mászkált az erkélyen. Volt nála létra (azon kívül amin felmászott hozzánk), csavarhúzó és fûrész, munkavédelmi fülhallgató és egy csomó színes faléc.

hálószoba – kilátással

Elsô meglepôdöttségem után eszembe jutott a sárga lap, amit múlt héten kaptunk arról, hogy legyünk kedvesek, segìtôkészek és megértôek a karbantartó kisiparosokkal akik reggel héttôl este hétig fúrják szanaszét a környéket a ház külsô panelelemeit reparálják majd ezen a héten.

A röpke üzenet nem nagyon mesélt arról, hogy hogyan és mikor jönnek majd a dolgos kezek hozzánk, de a ma reggeli példából kiindulva nem nagyon kell agyalni azon, hogy valaki esetleg otthon legyen, ha ránk kerül a reparálásban a sor.
Nem szöszölnek ezek a fiúk olyannal hogy csengô, ajtó, miegymás: bemásznak az erkélyedre, megjavítják amit kô, és ninjákat megszégyenítô sebességgel el is illannak. Ha nem arra ébredsz hogy motoszkálnak az erkélyeden akkor az egyetlen nyom, amit maguk után hagynak az némi fûrészpor, meg a kicsit kevésbe napszívta erkélypanelek amiket újonnan felvarázsoltak a lakodra.

Ilyenek ezek a ninja kisiparosok.

Advertisements

svéd lakhatási kiskáté del 2

Svédországban kétfajtaképpen élsz. Vagy bérelsz egy lakást, vagy tulajdonolsz egy házat vagy egy lakáshoz tartozó lakhatási jogot.

A lakásbérlés egyszerû. Bérleti jogod lehet közvetlen vagy közvetett.

A közvetett bérleti jog az, ahogy most élünk mi is. Egy olyan lakást bérelsz, aminek a bérleti joga egy másik magánszemélyhez kötôdik. A bérleti szerzôdés informális folyamat, két maganszemély közt jön létre és a szerzôdésben az áll, amit a két fél bele szeretne írni.

A közvetlen bérlés azt jelenti, hogy mint magánszemély, egy, a bérlakásokat tulajdonoló céggel vagy szerzôdésben. Minden városnak megvan a maga bérlakás-hálozata, illetve a cégek, akik tulajdonolják ezeket a házakat. Àltalában egy nagy cég és néhány kisebb vállakozó közt oszlik el a piac.

Itt Linköpingben a nagy cég weblapján regisztrálsz, hogy élni szeretnél valahol és elkezded gyûjtögetni a lakhatási pontjaidat. Egy nap egy pont.
A weblapon a pontjaid alapján igényelhetsz lakásokat. Ha az igénylôk közül az elsô ötben benne vagy, akkor megnézheted a lakást és esélyes vagy arra, hogy bérlô lehess.
Bérlôként kedved szerint dekorálhatod a helyet, de költözéskor vissza kell állítanod a lakást az átvett állapotába. A lakásról te és a bérlô cég együtt gondoskodtok, festésrôl, felújításról csak a bérlô céggel együttmûködésben lehet szó.
Manapság a legtöbb 20 és 30 közötti svéd így él.

Ha nem bérlô, hanem tulaj szeretnél lenni, akkor vagy lakhatási jogot vásárolsz, vagy egy családi házat.

A családi házvétel (villa) egyszerü. Vásárláskor az ingatlan teljes joga rádszáll. Te vagy a tulajdonos, az lakik a tulajdonodban lévô ingatlanban aki akar (vagyis vagy te vagy ki adod közvetett bérletként), bármit csinálhatsz az ingatlannal, festhetsz, fúrhatsz, faraghatsz, falat bonthatsz. Mindent saját felelôsséggel, saját kontóra, all by yourself.
Két, három gyerekes családok kedvelt lakhatási modellje, általában a városok kertvárosi részén, vagy városon kívüli lakhatást jelent ez. A távolsaǵok miatt általában gépkocsi használata (és tulajdonlása) erôsen ajánlott és nem árt ha vagy te, vagy a párod vagy közeli valakitek egy ezermester.

Lakhatási jog vásárlása esetén nem az ingatlan veszed meg, hanem csak a jogot, hogy ott lakhatsz. Kicsit átmenet ez a bérlakás és a villa között.
Az ingatlant továbbra is az ingatlan fenntartója tulajdonolja (kisebb vagy nagyobb méretû ingatlanfejlesztéssel és fenntartással foglalkozó cég), de a lakáson belül már szabadkezed van. Festhetsz, fúrhatsz, faraghatsz, átalkíthatsz. Költözéskor nem kell a lakást az eredeti állapotába (értelemszerûen) visszaállítani. A lakás külsejével, az erkélyek állapotával, mindennemû karbantartással a cég foglalkozik. Van tárolóhelyed, barkácsmûhelyed, vendégházad (jobb helyeken), interneted, telefonod, kábelesed, vízvezetékszerelôd és satöbbi. Ès mindezekrôl nem neked kell gondoskodnod (mint egy családi ház esetében), mert az ingatlan tulajdonosa leveszi ezeket a terheket a válladról és havidìj ellenében gondoskodik rólad.
A vételi díj a lakhatási jogot fedezi, ezen felül havonta x összeget fizetsz a tulajdonosnak és ô, mint gondoskodó monopólium ellát téged minden jóval. A havi összeg 2000 és 6000 korona között mozog (minél alacsonyabb, annál alacsonyabb az ingatlan tulajdonos által biztosított szolgáltatások köre), a lakhatási jog ára (= vételi díj) pedig a szabvány kritériumok szerint változik: elhelyezkedés, állapot, történelmi értek (ha van).

A kombinációs lehetôségek száma végtelen, de ha ügyes és szerencsés vagy és jó idôben veszel jó lakhatási jogot, akkor kiköthetsz egy olyan helyen, ahol a havi díj nem túl drága, de jelentös mennyiségû szolgáltatást magában foglal és még a vétel ár sem horribilis.

A svédek kényelmes emberek, szeretnek jól élni (ehm, ki nem…), és szeretik ha gondoskodnak róluk (de nem várják el!). Nagyon jók a DIY-ban is, de az ezermester apukákból már itt is egyre kevesebb van. Pont ezért népszerûbb lakhatási forma a lakhatási jog vásárlás. Két gyermekes család esetén is kivitelezhetô életmód ami egészségesen ötvözi városi életformát (lásd bérlakás) a lakástulajdonlással úgy, hogy közben igen jó szolgáltatást kapsz, mint lakó. Családi házat tulajdonolni már nem számít luxusnak, de a vételi árak tekintetében nem mindig a villa az elsôdleges opció.

svéd lakhatási kiskáté del 1

Tegnap rá kellett jönnöm, hogy immár egy éve élek itt.

Megdöbbentett a felismerés mert azt hittem, hogy július 1.je elött nem is voltam még itt, de aztán amikor a svéd nemzeti ünnepnap programjait néztük, akkor bevillant. Már tavaly is részt vettem a svéd nemzeti ünnepnapon, sôt mi több, aznap cókmokolóztunk be a Kaptensgatan 15-ba.

Azért egy évvel ezelôtthöz képest kicsit megfordult az életem, de a részletekbe nem mennék bele: a love refugee-k
átérzik, az otthomaradtak meg nem nagyon értik általában. Tisztelet minden kivételnek.

A Kaptensgatan-t heteken belül elhagyjuk. Nem mintha nem szeretnénk itt élni, de ha egy évre szól egy bérleti szerzôdés, akkor az ugye 365 nap, se több, se kevesebb.

Hosszas keresgélés, ötletelés és vacila után kikötöttünk egy olyan lakásnál, amiért lehet majd hitelt fizetni. A vicc az, hogy a hely nagyobb mint ahol most élünk, és a hitel törlesztéssel együtt is (egy ideig) olcsóbb lesz a lakhatasi költségünk ott, mint itt.

Spara pengar = menô

A svédeknél persze, ahogy sok midnen más esetben picit másképp kezelik a lakásvásárlás témakörét.

Ha samboként bejegyezett emberekrôl van szó, akkor pl nem vehetsz fel egyedül lakáshitelt. Mert ha két embernek veszed a lakást, és az a két ember te meg az élettársad, akkor ketten veszitek fel a hitelt. Pont.

Nem számít a hitelelbírálásnál. hogy kettôtök közül az egyik jelenleg munkakeresö, ezen nem múlik a hitel.

Az is részletkérdés, hogy a szerzôdéskötés elôtt vagy után történik meg a hitelelbírálás. Hm, nem is vagyok benne biztos, hogy átestünk ilyen hitelelbírálási folyamaton…
Szóval a lényeg, hogy a bank és az ingatlanközvetítô cég bízik benned, bennetek, mint ügyfélben.

Más kulturális háttérbôl érkezve mindig megdöbbent az intézmények által a magánemberekbe vetett bizalom, legyen az állami, hitel, vagy pénzintézet. Magyarországon melyik az az intézmény, amelyik benned, mint egyénben megbízik,
és nem tudatlan hülyegyerekként birkaként kezel?? (költôi kérdés)

Ha a hiteligenylési kérelmeteket nem utasítják el, akkor alá lehet írni az adásvételi szerzôdést. Utána átutaljátok az elôleget, megvárjátok míg a a házat tulajdonoló cég elbírál benneteket, mint új lakosokat (azaz megkérdezi az adóhivatalt, hogy nem vagytok e adócsalók), kifizetitek a tagdíjat (egyszeri-költözéskor-visszajár típusú tagdíjat), túlestek a hiteltárgyaláson, átveszitek a kulcsokat és ezzel egyidôben megmutatjátok a papírjaitokat arról, hogy átestetek az imént felsorolt lépéseken.
Ès ennyi, ezután már lakhatási jogotok van a Bygdegatan 417-hez Linköpingben.

Vagyis nekünk 🙂 de a folyamat nagyjából ugyanez lakhatási jog vásárlásakor.
Mi ma a hiteltárgyalás nevû lépésnél tartunk.