végig lehet követni a TV elôtt

szmörgószbord*

Két okból jeles a mai nap. Egyrészt a többi Judittal együtt anukám is ma ünnepli a névnapját 🙂 másrészt Nobel est van.

Itt Svédországban ez sokkal nagyobb esemény, mint a világ többi részén, érthetô okokból. A díjakat – melyeket egy külön ceremónia során jelentenek be október elsô hetében – Alfred Nobel halálánk napján (ma!) adják át a stockholmi Konserthuset-ben (mely elôtt “kedvenc” svéd szobrászom, Carl Milles alkotása díszeleg).

A díjátadò hete, csakúgy, mint a díjazottak bejelentésének idôszaka Nobel hétként ismeretes a helyi médiában. Ezen a héten a díjazottak nyílt elöadásokat tartanak a szakterületükhöz kapcsolódó témában, mindeközben a helyi média az események közvetítése mellett leginkább avval van elfoglalva, hogy ki-mit fog viselni a díjátadón és az azt követô vacsorán, illetve, hogy a díjátadò ceremónia milyen programot tartogat majd.

A Nobel nap, azaz december 10.-e eseményeit nagyjából végig lehet követni a TV és az internet elôtt. A királyi televízió élôben közvetíti mind a díjátadó…

View original post 163 more words

Advertisements

a trónörökös keresztelője

Nagy nap ez a mai, már aki közelrôl figyeli a svéd királyi udvar történéseit. Hála az égnek az ember körbe van véve egy csomó hercegnôvel a munkahelyén, akik mindennel és mindenkivel képben vannak a királyi ház kapcsán, így esélyem sincs lemaradni Estelle keresztelőjéről.

Akinek igazán nincs jobb dolga, az például egész délelôttöt nézheti a köztévé internetes felületén a keresztelő elôtti és utáni pillanatokat – hogyan foglalnak helyet az érkezô vendégek, ki – kicsoda és ki mit visel, hogy fog viselkedni a bébi, mit gondol a keresztelőről az főérsek, melyik igét fogják felolvasni a keresztelő során – és még sorolhatnám.

Róla szól ma minden

A királyi család happeningjei körül kb ugyanolyan nagy az őrület, mint Nagy Brittaniában, csak mindent kicsit skandinávabbul reagálnak le – beleértve a médiát és utca emberét is. Arról nem is beszélve hogy minden alkalommal rojalisták és anti rojalisták kommentáradatába torkollik minden esemény körül megjelenő cikk és írás, de egy kiegyensúlyozott, demokratikus alapokon nyugvó alkotmányos monarchia médiájában nincs is ezzel semmi hiba.

A svédeknek minden alkalomra van valami édességük, beleértve a trónörökös keresztelőjét is. Mivel a csöpp kiscsaj Östergötland hercegnőjévé lett kinevezve, így a környékünkön minden cukrászda tele van (vagy talán csak volt) az Estelle sütivel, amit a hétvégén (a közelgő keresztelő kapcsán) minden mennyiségben és minőségben árultak országszerte (torta formában is).
Háttérinfó: az Estelle sütit a trónörökös születése kapcsán kreatívkodták ki Östergötland cukrászai, a nyertes süti a Lanemo cukrászdából került ki, és a leányzó születése után (illetve most, a keresztelő kapcsán) ezzel a sütivel van tele egész Östergötland (míg az ország többi része a jóöreg Prinsess tortával kell hogy beérje, muahhhaha – bár az is nagyon finom, meg tejszínes).

Ès persze mint minden királyi happeninget, a keresztelőt is körbeveszi a modern társadalom kritikája. Az egyébként igen kedves-rendes papát és mamát, akik szupernagy felhajtás közepette házasodtak meg, anno azèrt kritizálták, hogy a mennyasszonyt a papa vezette a trónhoz (ami egy egyenlőségen alapuló társadalomban azért rendesen kicsapja a biztosítékot) és nem egyedül, önálló nôként vonult végig a templomban, és nem is a leendô férjét karöltve. A keresztelő kapcsán a vallásos felhangok csaptak fel, miszerint milyen dolog, hogy egy egyenlősegen és szabad akaraton alapuló társadalomban ezt a kislányt belekényszerítik a svéd egyházba, ahelyett hogy megvárnák, hogy önálló kislényként eldöntse, hogy miben is akar hinni.

Mindegy.

Az egész posztot annak kapcsán kezdtem el írni, amit a főérsek mondott a köztévének adott interjújában a keresztelő kapcsán. Nézzétek el nekem hogy nem a svéd eredeti szöveget idézem, hanem annak a szabadfordítását.

“A tradíció nem egy múzeum, a tradíció egy olyan entitás, ami magában rejti a változás lehetôségét. A tradicíót örököljük és átadjuk a következô generációnak – és amin rajtahagyjuk a saját nyomunkat is. Ès azt hiszem ez így van jól, a tradíciónak változniuk kell.” (Anders Wejryd, a Svéd Egyház főérseke)

Tartsátok ezt az idézetet észben amikor a tradíciókról beszélgettek vagy olvastok legközelebb. Èrdekes fénybe helyez ez a gondolat számos, társadalomba beágyazott hagyományt és tradíciót amit sokszor képtelenek vagyunk újra- vagy átértelmezni.

végig lehet követni a TV elôtt

Két okból jeles a mai nap. Egyrészt a többi Judittal együtt anukám is ma ünnepli a névnapját 🙂 másrészt Nobel est van.

Itt Svédországban ez sokkal nagyobb esemény, mint a világ többi részén, érthetô okokból. A díjakat – melyeket egy külön ceremónia során jelentenek be október elsô hetében – Alfred Nobel halálánk napján (ma!) adják át a stockholmi Konserthuset-ben (mely elôtt “kedvenc” svéd szobrászom, Carl Milles alkotása díszeleg).

A díjátadò hete, csakúgy, mint a díjazottak bejelentésének idôszaka Nobel hétként ismeretes a helyi médiában. Ezen a héten a díjazottak nyílt elöadásokat tartanak a szakterületükhöz kapcsolódó témában, mindeközben a helyi média az események közvetítése mellett leginkább avval van elfoglalva, hogy ki-mit fog viselni a díjátadón és az azt követô vacsorán, illetve, hogy a díjátadò ceremónia milyen programot tartogat majd.

A Nobel nap, azaz december 10.-e eseményeit nagyjából végig lehet követni a TV és az internet elôtt. A királyi televízió élôben közvetíti mind a díjátadó (délután fél öt magasságában), mind az este nyolckor kezdôdô majd három órás Nobel vacsorát. A közvetítések során végig veszik, hogy ki mit viselt/t, ki-hogy viselkedett a vacsora során, érdekességeket említenek meg a díj és a díjazottak kapcsán.

Egy olyan országban, ahol a tradíciók újraértelmezése, a modernitás, a haladószellemiség iránytûnek számítanak, meglepô hogy mennyire tradícionális maradt ez az esemény. A díjátadó és a vacsora ceremoniális részleteit a mai napig a Nobel végrendeletében rögzítettek szerint követik és hajtják végre. A vacsora igen szigorú protokoll szerint van le vezényelve a stockholmi Városháza Kék Termében, ami egyébként téglavörös, de mindegy. A vacsorán ott vannak a díjazottak, a rokonaik, a fôbb politikai hatalmak képviselôi, a tudományos élet kapcsolódó figurái, újságírók, talán néhány befolyásosabb celeb, no meg persze a fél svéd királyi család.

Ès ha már Nobel díj és Nobel nap, akkor az érdekesség kedvéért íme a lista az idei díjazottakról és egy lista azokról az irodalmárokról, akik soha nem kaptak Nobel díjat, bár sokak szerint megérdemelték volna.

modern népmese

Ha jól számolom már csak két nap, és bekötik a svéd trónörökös fejét.

Nagy esemény ez errefelé, a média jó része a tavalyi eljegyzés óta Victoria (Trónörökös) és Daniel (nem az enyém, hanem az övé) közelgô esküvôjével van elfoglalva.

A királyi család errefelé nem sok vizet zavar – kivéve amikor házasodnak. Bár Svédország hivatalos államformája alkotmányos monarchia, a királyi család csak reprezentatív feladatkörökkel bír. Döntéshozó hatalommal nem rendelkeznek.

Ez egy kicst visszás szerepkörbe ülteti a Bernadottákat – vagyis a mostani királyi családot. Reprezentatív szerepüknél fogva a társadalom nagyja azt várja el tôlük, hogy példát mutassanak. Külföldön és belföldön egyaránt.

Ezért kavart nagy vitát amikor kiderült, hogy Victoria-t a jelenlegi király, Carl Gustaf a sokadik, vagyis a papa fogja az oltárhoz vezetni. Az itteni feminista kritikusok szerint ezzel visszadegradálják a nôi szerepkört abba a korba, amikor még a feleségrôl anyagilag a férfiak gondoskodtak, és az oltárhozvezetés egyfajta átadási ceremóniának minôsült, vagyis a két férfi “vagyontárgyat” cserélt.

Arról nem is beszélve hogy a nagy és szent Svéd Egyház hagyományaival is ütközik Victoria személyes kérése, hiszen a Svenska Kyrkan szerint féfi és nô (illetve tavaly òta nô és nô illetve férfi és férfi) egyenlô jogokkal és egyforma akarattal érkezik az oltár elé.

A kritikusok csak azt felejtik el, hogy Svédországban ugye a fene nagy személyes szabadságnak köszönhetôen mindenki, beleértve a trónörököst is azt csinál amit akar és úgy megy férjhez ahogy akar.

Persze a férjhezmenetel királyi körökben nem olcsó mulatság. Valószínû az esküvô után még sokáig fognak csámcsogni azon, hogy a ceremóniális költségek közül mennyit vállaltak magukra a Bernadották és mennyit fizetett belôle a szépen-rendesen adózó svéd állampolgár. A legutolsó infóim Emôkétôl 20 millio SEK-rol szolnak…

Az anyagiak miatt a politikusok köztársasǵ párti fele is hangoskodik. Egy alkotmányos monarchiában, ahol az uralkodói feladatkörök csupán reprezentatív jellegûek egy királyi esküvö jó alkalom arra, hogy megkérdöjelezzék a királyi ház szerepkörét és fontosságát. Persze a politikai viták csendesek, és kimerülnek néhány újságcikkben
– hiszen a választások elött mindenki kicsit óvatosabban kritizál.

Királyi esküvôhöz méltóan a pár hivatalos arcképével ellátott esküvöi kollekció hónapok óta ott díszeleg a boltok polcain.

Róluk szól minden idestova fél éve.

Van esküvöi csoki, esküvöi porcelán, esküvôi szalvéta, esküvöi bélyeg – és ki tudja mi még. Anyukámnak felhívtam a figyelmét pár napja, amikor itt jártak, hogy vigyen haza ajándékba ilyen csokit, merthogy milyen überkulönleges és awesome és két hét múlva már nem lehet majd kapni. Anyukám ránézett az árcédulára aztán rám, aztán megint az árcédulára és úgy döntött,
hogy “Nej, tack”.

Az esküvöi kollekció darabjait az átlag ár nagyjából kétszereséért kínálják a boltokban. Az összeg egyrésze az ifjú pár alapítványaihoz fut be, afféle nászajándékként a nép dolgos gyermekeitôl.

Azért kíváncsi lennék hogy hányan hányféle értéktárgyat gyûjtenek be az esküvô kapcsán. Mert még a csoki csak elfogy, dehogy képmással díszített tányérokkal, vázákkal, poharakkal és porcelánokkal lakberendezési szinten mit lehet kezdeni a valoságban…rejtély.

A történethez hozzátartozik ám, hogy a svédek következô királynöjének
(ô lesz a negyedik ha papi átadja a trónt neki) nyolc éve jól elcsavarták a fejét.

Népmesei a történet.

Daniel, a nép egyszerû gyermeke, aki fittness trénerkedett megismerkedett Victoriával, aki fogyni szerettt volna, és hát mit ad az ég, pont nála, az ô fittness stúdiójában. Igy kezdôdött az a modern népmese amelynek során a trónörökös személyi edzöjébôl a trónörökös pojkvän-je, majd fiancé-ja lett Danielbôl, aki Svédország uralkodójától nem csak lányát, és vele együtt fele királyságát kapja meg szombaton, hanem még nászajándékként egy hercegi címet is az ölébe pottyantanak.

Szóval a nagy csilllogó – villogó überfelhajtás mögött azért ott van egy szép, jóromantikus mese a mindennapokból. Lehet, hogy ezért olyan népszerü minden ami június 19.éhez kötôdik?!