Gyümölcsoltó Boldogasszony=Gofri

Meg mindig nem tertem meg, de oka van, hogy kiterek a katolikus naptarra.

Marcius 25.-e Gyümölcsoltó Boldogasszony napja. A kereszteny hit szerint ezen a napon fogantatott meg Jezus Maria meheben – tudomanyosan nyilvan megkerdojelezheto, am vallasos szemszogbol nezve teljesen normalis modon.

A svedeknel az 1950-es evek ota csak a katolikus es az ortodox egyhaz unnepli meg ezt a napot. A nagy allami egyhaz (Svenska Kyrkan, akinek minden sved szuletesetol fogva tagja egeszen addig amig hivatalosan meg nem szakitja a kapcsolatot az intezmennyel) pedig mar nem is tartja nyilvan a hivatalos unnepei kozott.

Helyette, svedekrol leven szo, marcius 25.e a Gofri napja lett. Mivel az a ket szo, hogy våffel (gofri) es vårfru (miasszonyunk, aka Szuz Maria, aka Boldogasszony) olyan hasonloak, hogy akar miert is ne…Szoval korubelul ket het ota boldog-boldogtalan, hivo es nem hivo edesszaju erre a napra keszul. Az uzletekben akciosak a gofrisutok es a gofrihoz szukseges alapanyagok, es mielott valamilyen varazslatos okbol megfeledkeznel arrol, hogy marcius huszonotodike a våffeldag, meg jo par helyen, nyilvan foleg reklamokban, uzletekben es cukraszdakban elobukkan a szo, a datum es a gofri.

Szoval holnap gofri lesz, gondolom minden mennyisegben majdnem mindenutt. Hagyomanyosan itt lekvarral es tejszinhabbal (jo sokkal) szeretik es eszik. Gondolom ebbol is, akar a lösgodisbol* nem keveset.
Mert ok mar csak ilyen edesszaju szeretnivalo nepseg, akik egy homofon jellegu szoparbol egy egesz gofri napot hoznak ki.

***

* A lösgodis minden olyan aprocukorka, karamell, csokigolyo, gumicukor, satobbi edesseg gyujtoneve amit minden sved (es gondolom dan, norveg es finn) uzletben kilora arulnak. Nem elore csomagolt, te valogatod ki, hogy mibol es mennyit es milyen felet. A koncepcio nalunk magyaroknal is megvan, de a svedeket nehez behozni ilyen teren (is). Egyreszt a godis a mindennapok resze, teljesen termeszetes resze a sved etkezesnek (reszben sajna). Masreszt a kornyezo eszaki nepekhez kepest is a svedek vilagelsok: ok eszik a legtobbet ezekbol.

büszkén

Nem mondanam hogy kedvenc helyi lapom, de mindenesetere a gyakran latogatott
a The Local felhivta a figyelmemet, hogy van meg mit bepotolnom kulináris svenskalandozások teren.

A Märtas es a Radiokaka meg kimaradt.

De azert az klassz, hogy a top 10 edessegbol 8-at betéve 😉 ismerek mar alig hat honapnyi ittlet utan. 🙂
Igaz kettorol nem tudtam nevszerint hogy mi, de a leirasbol rajottem hogy mar ettem ilyet, ugyhogy az is szamit.

Arrol nem is beszelve, hogy tegnap volt a nagy nemzeti Semla nap (Hushagyo Kedd aka).
A hagyomanyok szerint ez az utso nap a nagy bojtolgetes elott, vagyis
“a mai nap eppen megfelelo arra, hogy az ember Semlat egyen”
(egbol pottyant kopirájt).

Errol en csak tegnap 2kor ertesultem (ehm, nincs benne a Google Calendar-ban hogy Shrove Tuesday, meg Ash Wednesday, meg hasonlo luteranus finomsagok), amikor a pocóm mar javaban emesztgette az ebed helyett elfogyasztott Semlamat.
Szoval lassan tudatalatt mar a helyi etkezesi szokasok mukodnek.

Legalabb ez. 🙂

Ezek utan büszkén vetem bele magam igy a nemzeti ebedido kornyeken elfogyasztando ebedembe.

nyammm

A semla a farsangi idoszak legnagyobb kiralysaga itt ahol most elek.
Azt leszamitva hogy itt ilyen hogy farsangi idoszak nincs, de errol majd legkozelebb.

Szoval a semla egy jobb esetben izmos zsemle nagysagu es tipusu edes buci mandulakremmel es eszmeletlen mennyisegu tejszinhabbal megtomve.

A wiki szerint az atlag sved lakossag 5,5 Semlat eszik meg evente, merthogy a sutit csak karacsony es husvet kozott lehet kapni. Tradicioja van, anno ez volt az utolso etek amit a bojt elott megehettek a nepek. Az egyik kiralyuk, gondolom valamelyik Gusztav, annyit zabalt belole egyszerre hogy bele is halt.

A magamreszerol meg nem haltam bele, de lassan mar semla teren az atlag sved lakossaghoz tartozom. Plane miutan megtudtam, hogy a helyi lapok Semla kritikakat kozolnek(!) a varosokban, hogy melyik cukiban milyen a semla es satobbi.
Szoval arra gondoltam hogyha megjelenik ez a cikk valahol akkor azt felkeszulten tudom fogadni, mert en is vegig kostoltam (meg nem, de mar jo uton haladok) az inyencsegeket es tudom hogy mirol szol a cikk (ehm, tartalmilag, nyelvileg majd a Google Översätt kihúz a csavabol).

Es valahol elejtettem korabban hogy Budapeststubbe. Es hogy ez meger egy blogposzt.

Szoval itt a svedeknel van egy ilyen suti, es anno amikor a kekszemuvel meg Budapesten titkolodztunk a nagyvilag elol, akkor probaltuk felfejteni, hogy melyik suti lehet ez a Budapeststubbe. O azt hitte, hogy ez ilyen nepszeru tipikus magyar finomsag, de latta az arcomon az ures kifejezest, hogy nem, nem feltetlenul.
Ugyhogy elkezdtunk nyomozni a Budapeststubbe rejtelye utan, hogy honnan ered ez az egesz balladai homaly. En meg az elso Budapeststubbém elott arra gyanakodtam, hogy tuti a fatorzs elnevezesu sutirol van szo, mert az alapanyagok meg a leiras belefert.
De persze nem.
Aztan amikor eloszor lattam es ettem itt valamikor nyaron, akkor megvilagosodtam, hogy nagyvaloszinuseggel a valoban kozep-kelet europaban hagyomanyosnak mondhato piskotatekercs atertelmezeserol van szo. A Budapeststubbe leginkabb erre hasonlit, de csak hasonlit, mert a piskota nem kifejezetten tradicionalis piskota, mint minden sved sutemeny ez is haláledes, es nem lekvarral, hanem valami tejszines kremmel van toltve.

De ezt leszamitva kotelezo darab, mert egyreszt finom, masreszt hazai kotodese van, harmadreszt mikor megeszed ugyis azon kezdesz el gondolkodni hogy de miert Budapeststubbe???

Q&A: mat

Elhangzanak itt kommentbe mindenfele kerdesek, en meg nem valaszolok ra, pfuj!
Meg ritkan is irok, tudom, de ha akad meselnivalo, akkor azt leirom, ha meg nem hat nem.

Nnna!

De a lenyeg, hogy valamikor anno ramkerdeztetek, hogy sved etkek, meg receptek, meg konyha.
Hat azt itt szomoruan kozlom a Kedves Olvasoval, hogy nem szeretnem atalakitani a blogomat egy gasztro-en blogga. Egyreszt mert nem vagyok egy gasztromokus, masreszt amennyire tudom húsevôk olvassák jobbára a blogot, en meg max vegakajakrol tudok aradozni. Harmadreszt a hozzavalok.

Volt aki ramkerdezett, hogy ugye mar egy csomo magyar inyencseggel elkenyeztettem az emberem.
Hat tisztelt erdeklodok nem. Mert egy csomo magyar inyencseghez csomo magyar inyenc hozzavalo kell.

Tudom, a marhaporkolthoz, meg a ciganypecsenyehez nem, de ilyeneket otthon sem foznek, nemhogy itt.

Szoval a vega alapu magyaros kajak alapja az a turo amit itt annyira nem lehet kapni.
Van Keso, ami nagyjabol a nalunk a Lidlbe kaphato turohoz hasonlithato, tehat sutesre-fozesre gyarilag nem jo (de finom, nyam, nyam) es van a Kesella, ami a fenti termek izesitett, edesitett, kremesitett valtozata.
Ezutobbi szinten finom, es hasonlit valamennyire gyermekkorom kedvenc csemegejehez, az azota a magyar polcokrol is kikopott kremturohoz (amihez a most kaphato kremturoknak csak halvany koze van, szvsz) de szinten bajos a sutes vele.
Szoval ezert nincsenek magyaros kajak az asztalunkon naprol napra.
Es nagyjabol hasonlo az oka, hogy miert nem varazsolom a blogomat gasztro-en blogga. Mert azokat a hozzavalokat amiket itt lehet kapni nem mindig lehet kapni otthon. Vagy egyaltalan.
Es igen, tudom, itt jonnek a gyakorlott konyhalanyok es konyhafiuk, hogy de mindent lehet helyettesiteni valamivel.

Teny!

De hadd jegyezzem meg, hogy ez felveti annak a kerdeset, hogy akkor ha az osszetevok felet helyi hozzavalokkal helyettesited, akkor mennyire marad eredeti a recept.
Azokrol az esetekrol nem is beszelve amikor mi is, mint minden mezei konyhaban valaha alkotott embergyermek csak ugy beteved a konyhapulthoz, megnezi hogy mije van, es szabadstilusu vacsora mufajban alkot valami finomat. Ohne recept.

Filozofalasrol ennyit, ez is sok volt.

A lenyeg, hogy az elso honapom gasztronomiailag (es mas egyeb vonatkozasban is, de ez egy mas teszta) a kultursokk jegyeben telt el. Hianyzott a Turo Rudi, ketsegbe esetten kerestem a 29eve megszokott izeket, nem talaltam szojakeszitmenyeket (igen, szojat, granulatumban, kockaban, szeletben; husevokent ti utaljatok, vegakent en szeretem, ugyhogy pont), nem igazodtam el a tejek kozott, probaltam megtalalni a sok Fil kozott a kefilemet, tejfolt akartam, es amugy is.

Aztan a kultursokkbol kivanszorogvan elkezdtem felfedezni a polcokat es azota jobban vagyok 🙂

Turo Rudi persze nincs. A piros pottyos mint tarsasag pedig ugy f@sz, ahogy van. Felvettem veluk a kapcsolatot, hogy mondjak meg, hogysmint lehetne kiexportalni kulhonba a hángerien mannát, es hogy csinaljunk bizniszt. Most ok vagy ennyire testreszek, vagy nem vettek komolyan, vagy mindketto, mindenesetre a valaszuk az volt, hogy tul nagy macera a szallitas, nekik ez nem eri meg.
Hat Bëlgat idezve “Kbaf, de tenyleg.”
De tenyleg, ennyire uzleti erzektelen kompaniat.

Ugyhogy marad a borond export amikor valaki erre jar, vagy mi jarunk arra.

Sertettsegemet karpotlando pedig elhataroztam vasmarokkal, hogy nem sirok egy olyan ceg termeke utan, aki fantaziatlan es uzleti lehetosegeket nem lato modon gondolkodik.
Igy a heti Turo Rudi betevomet Doubbel Nougatra valtottam. Minden nugatimadonak szeretttel es nyalcsorgatva ajanlom a figyelmebe. Edes es finom es nugatos. Es szerintem a finn-sved-norveg-dan sokszogben biztos van mindenutt, ugyhogy ha a negyszog egyikebe jartok szanjatok ra par pénzérmét.
Az IKEAban nem hiszem hogy van, de ott tavaly is talaltunk olyan kult-glöggöt, amit itt csak elorendeles utjan tudsz megvenni maskulonben elfogy a boltok polcairol 4 nap alatt, ugyhogy hatha ez is.

Amit szinten erdemes kiprobalni, es ha jol tudom van az IKEAban is, az a kaviar krem. A bebihalakat en nem eszem meg, mert egyreszt bebik, masreszt halak, de a termek maga a magyar szajnak finom lehet.
Ha a szuleim szerettek, akkor nagy sz@r nem lehet.

Ami szinten nagyon finom es ami szinten IKEA gyanus, az a kardamomos suti. Ha rakerestek az internyeten, akkor talan meg hazikeszitesu recepteket is talaltok, de a lenyeg, hogy aki kavezik, az probaljon a kavejahoz egy, ket vagy tizenket kardamomos sutit hozzacsempeszni. ISTENI.

Amirol foggalmam sincs, de ami eddig a Nr1 a sved kajak listajan az a Västerbotten paj.
A pite maga sajtos pite, reszelt sajt, tejszin es valami pite teszta az egyszerubb fajtabol, hja meg so bors, de arrol nem nagyon tudok, hogy az IKEAban van e Västerbotten sajt, ami az egesz pite lelke, vagy sem.
A masik, hogy nem nagyon tudom mihez hasonlitani ezt a sajtot. Finom, es csak itt, a svedek egyik megyejeben keszitik. Hogy exportaljak e, vagy hogy magyar honban van e valami ehhez hasonlo. Nem tudom.
De barki jon latogatoba hozzank, vagy barki mashoz, kovetelje ezt a pitet.
Mondjuk tolem nem kell kovetelni, en barkinek barmikor szivesen megsutom itt 🙂

Aztan van valami masik etel, amit nagyon szeretek, es vetekszik a Västenbotten-el, de annyira az agyamban van ez a pite, hogy minden mast elfelejtek. De tudom, hogy az is finom es azt is szeretem.
Majd szentelek annak is egy kulon poszt.

Amit nagyon szeretek a boltokban,azok a receptek. Minden elelmiszer shop tele van ilyen kinyomtatott A/5os finomsagokkal (es annyira jo, hogy Stahl Juci, Norbi, es Alexandra nincs itt!), szines vagy fekte-feher, mindegy. Az altalam megismert sved konyha alapja a praktikus, egyszeru de nagyszeru etkek, ezeknek van itt kulturaja, igy a receptek zome is ilyen. Megnezed, elolvasod, ha tetszik fogod, bevasarolsz hozza, hazaviszed es megfozod, ha meg nem, akkor visszateszed a polcra es kész.

Apropo boltok bolcai. Szeretem, hogy megvan az emberekben az igeny a JO etelekre. Hogy nem jellemzo a tomeges junk a boltok polcain, hogy a kenyer gyarilag teljes kiorlesu, es szamtalan izesitesben kaphato, hogy a knäckerbröd-nek kulturaja van, es teljesen normalis resze az eletnek, es nem gondolja senki, hogy fogyokurazol ha ezt eszed. Tokjo, hogy a tejet, amit iszol, azt a toled max 20km-re levo farmon dobozoltak es nem az orszag masik vegen, vagy egy masik orszagban. Es a Quorn.
A Quorn az en uj mannam. Angolul beszeloknek a wiki segit megerteni, hogy mi a Quorn, a magyarul olvasoknak meg roviden csak annyi, hogy gombakeszitmeny, ami feherjebevitelt hivatando potolni kulonbozo izekben, formakban, minosegben es mennyisegben. Finom. Miutan kiprobaltam, elkezdtem nem hianyolni az otthoni jol megszokott szojaimat.

Es ha mar szoba jott a sved konyha.
Hogy praktikus meg minden.
Abbol kell kiindulni, hogy a varosi elet az orszag nagyreszeben 150evvel ezelott kezdett el nepszeru lenni. Azelott mindenki a kis farmjan eldegelt, kozel a termeszethez, sokszor nem sok penzbol (fura, de teny).
Szoval a sved tradicionalis es mindenfajta etelek alapja a krumpli. Minden mennyisegben es minosegben.
Meg mindenfajta gyokerzoldseg, minden minosegben elkeszitve.

Eszembe jutott a masik kedvencem: a rantott zeller.
Olyan trivialis, de mi valahogy megsem rantjuk ki a zellert. Pedig olyan finom, es csak annyi elokeszitest igenyel, hogy elofozod a zellert szeletelve, es utana kirantod, kisutod, megeszed. Termeszetesen krumplival.
Es termeszetesen valami szosszal.
Mivel a konyha alapjat a krumpli es a gyokerzoldsegek kepezik ezert nem meglepo hogy mindenhez szoszt keszitenek.
Ami kicsit meglepobb az a voros afonya, amit lekvarkent esznek majdnem minden foetelhez ami sulteket tartalmaz. Dehat ok mar csak ilyen edesszaju nemzet.

Asszem irok meg etelekrol, de most ennem kell valamit, mert ez a grafomán gasztrotrip elinditotta a nyalelvalasztasomat.

Arrol nem is beszelve, hogy 11.30. A Nemzeti Ebédidö kezdete.

Ezt a bejegyzest meg vagy folytatom es updatelem, vagy irok egy masik jo hosszu bejegyzest, mert meg van egy csomo dolog itt eszakon az etelek kapcsán.