július – irány a nyaraló

Aki egyszer is dolgozott már svédekkel / dánokkal /finnekkel / németekkel az tudja, hogy vannak az évnek bizonyos hónapjai, amikor a külföldi kollégára nem érdemes várni, mert minimum négyhéten belül úgysem tér vissza az irodába, hogy a leveledre válaszoljon.

A mítosz igaz, sôt, hogy tovább borzoljam a kedélyeket vannak kollégák, akiket nyolc – tíz hétig nem lehet elérni a szabadságolások miatt.

Annak idején, az elsô naív svéd nyaram után meséltem errôl a pénzügy berkeiben dolgozó barátnômnek, mármint hogy milyen szépen leáll az ország nagyjábol három negyede. Ami mûködik (mármint termel) az is csak minimum ráfordítással és szolgáltatással, mert ugye nyár van, nyaralunk. Anno a számok embere nem értette, azt mondta nem lehet csak úgy leállítani egy egész gazdaságot. Pedig lehet.

Mint általában mindent, a svédek a szabikat is kiszámolják, meg koordinálják és megszervezik.

  • Kiszámolják: a svéd munkavállaló nem nagyon lepôdik meg azon a kérdésen március magasságában amikor a nyári szabijáról kérdezik. Elég korán ránktörik az ajtót azzal a kérdéssel hogy akkor mikor nyaralsz (amikor én még a téli fagyhalálomból készülök felébredni), úgyhogy a svéd munkavállalò legkésôbb április közepén már tudja, mit fog csinálni júliusban
  • Koordinálják: mire minden egyes dolgos hangya (értsd: svéd) berakja a közösbe a szabiterveit, a cégnek már nagyjából körvonalazódik hogy melyek azok a hetek – hónapok, amikor a GDP t senki sem fogja hajtani – az évek tendenciáiból nézve ámbátor pontosan tudják, hogy ki-mikortájt mit nem csinál, úgyhogy a koordináció nagyjából csak arra való hogy megerôsítsék azt, amit már eleve tudnak 😀
  • Megszervezik: nyílván a szabik azokat az ágazatokat is érintik ahol az elsôdleges bevételi forrás a nyár (kivéve amikor olyan gány a nyár mint idén, amikor a turizmus mint ágazat szív, mint a torkos borz), de ezt az okos nemzet- és közgazdák elôrelátják, úgyhogy egyrészt a nem turisztikai jellegû ágak eleve úgy prognosztiálják az éves büdzsét, hogy a június – július – augusztus triászt alacsony bevételi hónapnak tekintik (ergo senki nem számol bevétellel) és ehhez szabják az év többi részét, míg a turisztikai ágazat (beleértve a szabadságos és az ágazati terveket) mindent erre a három hónapra tesz fel (és jobb esetben nem bukja be)

Szóval az óramû úgy ketyeg, hogy te, a kis hangya a jogilag rádszabott hat hetes szabidból minimum három hetet elnyaralhass nyáron, nagyjából gond nélkül.

Rövid gyorstalpaló svéd szabadságolásokból:

  • a szabadságos napjaidat nem az életkorod határozza meg, hanem az, hogy az elôzô évben hány napot dolgoztál. Ha egy teljes adóévet ledolgoztál, akkor van 30 nap szabid; ettôl eltérô esetben részarányosan kapod a napokat.
  • Egy – két – három – négygyerekes szülôként szabadság jelleggel használhatod fel azokat a papa- illetve mamaszabis napjaidat, amit nem használtál el az elôzô évben (ilyen papa-mamaszabis napokat a gyerek nyolc éves koráig kapsz az államtól és arra használhatod fel ôket, hogy otthonmaradsz a gyerekeddel; értsd: ha kiüt a kanyaró, akkor nem a szabijaidat pazarlod gyerekápolásra, hanem a papa-mama szabijaidat). Vagyis kisebb-nagyobb gyermekes szülôként elôfordul, hogy nyáron nem három hétig vagy távol, hanem két hónapig.
  • A svéd munkajog és a munkáltatók nagyja tisztában van azzal, hogy mit hoz(hat) ki az emberbôl a tél, úgyhogy nagyjából erôsen ajánlott minimum három hetet a standard hatból nyáron kivenni – ha csak nincs valami jó indokod arra, miért nem mész nyáron szabira (pl friss diplomások és a kezdô alkalmazottak nyílván másképp zsonglôrkodnek a szabijaikkal; illetve ha tudod, hogy télen kéthónapig nyaralasz Thaiföldön, akkor ugye érthetô, hogy nyáron dolgozol).

Szóval ez az oka, hogy a svédek egyrészt el tudnak tûnni nyáron, másrészt el is tûnnek.
Reprezentatív jelleggel néhány példa hogy a munkahelyek és a nagyvárosok helyett hol lehet nyáron svédekkel találkozni:

  • a nyaralóban – Az abszolút svéd idill, távol a város zajától, közel az erdôhöz és a vízhez, általában Skåne, Småland, Halland vagy Dalarna területén helyezkedik el.
    Egyszer majd elmegyek egy svéd nyaralóba, de sejtésem szerint nem egy lepukkant hodályban vergôdnek ezek négy hétig. Az elmesélések alapján a nyaraló fából készül, többnyire nyári életvitelre van berendezve (értsd: télen használhatatlan), nincs benne mosogatógép vagy videójátékkonzol és nagyképernyôs téve (mint a standard svéd háztartásban), van viszont mellette (vagy a közelében) vitorlás kikötô, így ha kedved tartja hajókázhatsz napszámra.
  • a hajón – vizinép a svéd, aki teheti elmegy vitorlazni nyáron – általában nem egy hétvégére, hanem egy – két hétre
  • a lakókocsiban – ezutóbbi az elôzô kettô szüleménye; ha nincs nyaralód és/vagy nem vagy hajós alkat, akkor júniustól azzal fenyegeted a közúti forgalmat, hogy a lassú és helyigényes lakókocsiddal szanaszét autókázod magad (kábé mint a britek és a németek)
  • északon – kaland és nyugalomravágyó svédjeink szivesen elhúznak az ország legészakibb felébe, az örök nap birodalmába (ahol minimum két hétig nem megy le a nap, utána meg csak végigsiklik a horizonton jópár hétig, aztán felkel újra, de le nem nyugszik) ahol a végtelen erdôk és vizek számos lehetôséget kínálnak a horgászni – sátrazni – trekkingezni vágyóknak
  • külföldön – a tapasztaltabb napimádó svédek semmit sem bíznak a véletlenre; számolnak azzal, hogy ami elromolhat, az el is romlik (lásd idôjárás), így ahelyett, hogy a nagy anyahonban vadásznák a napot (a nyaralóban vagy északon, lakókocsival vagy hajóval), elhúznak a déltengerre (irány Spanyolország) és két hétnél korábban haza se jönnek.

A városok, ahol se tenger, se nyaralóövezet nincs a közelben (lásd jelenlegi otthonom, Linköping) nyáron gyakorlatilag zombi övezetté válnak: kihalt, kies utcák, berácsozott üzletek, rövidített nyitvatartás (kivéve a fôtéri kricsmókat), álmos munkaerô, élettôl duzzadó nyolcvanasok, néhány turista az arra kijelölt helyen és egy-két részeg  ténfereg az utcákon. Èlet, amirôl az angyalok álmodnak csak este van, a fôtéren, ahol a napmelegben ülsz, eszed a jól megérdemelt fogásod, és várod a csodát – az augusztust, amikor végre nem csak ugyanaz a húsz arc van körülötted, hanem megint egy egész város, a maga jól megszokott rutinjával és svédségeivel.

Advertisements

highlights of living in Sweden nr. 5 – midsummer

Not sure where to start about Midsummer, one of the most important celebrations in Sweden. Instead of listing all the ingredients and traditions you probably already have read, why not have a look at what the country’s official cultural PR agency thinks and communicates about Midsummer.

Nem is tudom mit írhatnék a svédek legklasszikusabb ünnepérôl, a midsommar-ról, amit valahol, valakitôl már ne hallottatok volna, úgyhogy szócséplés helyett nézétek meg hogy hogyan látja és láttatja a midsommart az ország hivatalos kulturális PR ügynöksége  a kívülállókkal és -élôkkel.

Glad midsommar till er!

még nem az a nyár

Ma kèt idôjárási hír lepte el több mennyiségben az üzenôfalamat. Míg odahaza melegrekordokkal küszködtök, addig itt északon a rekordok júniusát éljük, már ami az esôt illeti (csak azt nem értem hogy miért az utóbbi három évben kell az összes idôjárási rekordnak megdôlnie). Hetek óta max 10-17 fokok vannak, esôvel ritkítva, júniusban. Persze most mondhatnátok hogy mi ezen olyan meglepô, de amikor már a svédek IS arról panaszkodnak júniusban, hogy hol van már a nyár, akkor gyanús a helyzet.

A helyi Meteorológiai Intézet mérései szerint minimum 56 éve nem esett ennyi esô mint idén júniusban, szóval az idei az 1756 óta fennálló meteorólógiai mérések tükrében az eddigi legvizesebb június (az életnek kellenek ezek a rekordok, mikor midenki csak napot és napsütést akar).

Nem elég hogy vizes ez a hónap, de még hideg is – legalábbis a sokéves átlaghoz képest. Mi itt Linköpingben a 75 éves SAAB repülôgépgyártást azzal ünnepeltük június 2.-án, hogy halálra fagytunk a 6 fokos metszô szélben Malmen katonai repterén (viszont legalább a légishow jó volt, majd pakolok fel képeket, addig gyönyörködjetek az eszement WingWalkerekben), míg a stockholmi marathon rajtolói plusz 4 fokban és zuhogó esôben küszködtek a kilométerekkel. Kinek mi ugye.

Definíció szerint ugye nyár van (ez svédeknél azt jelenti hogy a napi középhômérséklet tartósan 10 fok felett van – fincsi definíció, nem?), és tombolnak a fehér éjszakák (felénk negyed 11 kor kezd el lemenni a nap és fél 4 kor már világos van – hiába, nagy kincs a sötétítô függöny), és jön a nyári napéjegyenlôség (mindenki midsommar lázban él – én meg csak a Balcsira akarok lemennni és ropogósra süttetni magamat de nagyon) és mindenki féllábbal már nyaral – de ez akkor sem változtat a tényen, hogy ez a nyár még nem az a nyár amit mindenki vár.

Sóhaj.

április vége

Ah, végre Valborg – ez azt jelenti hogy vége ennek a fogcsikorgató és vizes áprilisnak.
Az április mint koncepció lehetne vidám, élet és reményteljes – de itt Skandináviában valahogy nem mindig az.

Ez a leghosszabb télvégi hónap, amikor minden megeshet – és minden meg is esik.

  • Van hó, minden évben, ami úgy egyik percrôl a másikra leesik (és néha itt is marad)
  • Van havasesô, mert az kell (?)
  • Van napsütés és reményteljes 10 fok körüli hômérsékletekek, de csak hébe hóba, úgy két hózápor között.

egy kevésbe vonzó áprilisi nap (Húsvét, 2012)

Persze van húsvét, meg temérdek húsvéti édesség (amibôl a konzulensek világában a húsvétot megelôzô hetekben minimum két kiló per fô/per hét fogy el) és remény hogy idén is lesz tavasz. Ez utóbbi abban nyílvánul meg hogy április közepén  az éttermek elkezdik kipakolni az asztalaikat (takaróval és elektromos melegítôkkel felszerelve, mert máskülönben mindenkibe belefagyna az, ami belefagyhat) és a népek, mint rendes gyíkok rendületlenül elkezdenek kint ücsörögni a napon.

egy jobbfajta árilisi nap

Szintén a megállíthatatlanul közeledô tavasz jele, hogy áprilisban bizony le kell cserélni a téli gumikat nyárira. Jogállam révén ez is törvénybe van iktatva, azzal a kiegészítéssel, hogy ha az idôjárás megköveteli, akkor használhatod még egy ici-picit a téli autóskellékeidet (megjegyzem mi, a rendes és reményteljes népek a már a húsvéti hózápor elôtt lecseréltük a kerekeinket – mert szeretjük az izgalmakat).

További jóhír hogy napról napra veszi át a hatalmat felettünk a nap itt északon. Ahogy a szemfüles Àkos a Facebookon megjegyezte, minden héten majd félórával világosabb van. Bizony Àkos, ez így van kábé február óta és egészen a nyári napfordulóig így lesz (ujjé, most kell örülni).

Összehasonlításképpen napkelte/napnyugta április végén (forrás)

    • Pesten 05.28/19.55
    • Malmöben 05.23/20.46
    • Linköpingben 05.09/20.51
    • Sundsvallban 04.31/21.01
    • Kirunában 03.32/21.39

Àprilis végére a napsütéses òrák száma kábé 270 óra/hónap körül jár; összehasonlításképp januárban még csak 40 òrányi napsütéshez jutottunk, úgyhogy ne csodálkozzatok ha minden északon élô boldog örömcsomóként fagylaltot majszol és sört iszik alig 15fokban és napsütésben. Öröm ez a 15 fok nekünk itt élôknek és aki szeret, az most nem hagy mindenféle kommentet a 26 fokokról és arról hogy érik a cseresznye, hanem velem örül, hogy végre rügyfakadás van. Köszi, és riszpekt.

Ha érdeklôdô blog olvasó vagy, akkor az alábbi linkek és keresôszavak segítségével elmélyítheted tudásod a Valborgròl

From all year round in Linköping
  • zanzásított blogbeszámoló Valborgról és a holnapról, ami errefelé nagyon vörös
  • ha van Spotify-od, akkor az olvasás mellé ajánlom ezt a remek albumot, aminek a nagyját ma majd minden valamire való egyetemi kórus elénekli délután tájban, a Valborg ünnepségek egyik fô attrakciójaként.
  • továbbá ha ezeket a napsütéses hosszúhétvégéket zárt térben, internet elôtt üldögélve szereted eltölteni, akkor az alábbi keresôszavak bizonyára kellemes percekkel örvendeztetik majd az érdeklôdô olvasókat (hm, ez akár egy L’art pour l’art diakép aláírás is lehetne): Valborg i Uppsala; Valborg i Lund (most mit mondjak, a két legöregebb egyetemi városban kicsit nagyságrendû mûfaj ez a Valborg dolog); Valborg i SVT (köztévé videóösszefoglalói a Valborg ünnepségekrôl)

Addig is amíg este megrakják a tüzet (ami annó pogány termékenységi ritus volt, majd bosziûzô hagyománnyá vált, mára pedig szimplán piromán és kerti munkában aktuális bozótégetô-téltemetô szokássá vált és tök széééép) én ledolgozom a napi nyolcat (Figyelem: Svédországban nem menô államilag mindenféle szabadnapokat adni; vagy benne van a szerzôdésedbe, hogy az ünnepnapok elôestéjét megkapod, vagy kiveszel egy nap szabit, vagy dolgozol), aztán három óra magasságában majd elszökök a Borggårdenbe kórust hallgatni.

a tavasz elsô szembeszele – március

Mozgalmas, reményteljes hónap ez, pláne idén, amikor már márciusban van esélyünk a tavaszra, ami ugye annyit tesz errefelé, hogy a hômérséklet tartósan 0 és +10fok között csücsül (apró örömök az életben ugye) – vagyis meleg még nincs, de már azt hiheted, hogy meleg van, mivel nem akarsz napi huszonnégy órában megfagyni.

Malmö térségében márciusban már klasszikus tavasz van, és Stockholm és Linköping magasságát is eléri a meteorológiai tavasz(és idén ez nem statisztika, hanem valóság, ÈLJEN!). Ennek tudatában az elsô, napon ücsörgélô, ám nyakig bebugyolálat svédek is feltûnnek a hétvégéken, az éttermek elkezdik kirakni a kültéri kiszolgálást garantáló asztalokat, székeket, melegítöket és pokrócokat, az utcákat megtöltik a svéd közùtkezelôk zümmögô elektromos seprûi és végre elkezdik eltakarítani a centiméteres rétegben várakozó salaktengert (amit só helyett szórnak a járdákra a jég ellen), aminek a kerékpáros (pölö én) örül, mert nem kell tovább egyensúlyoznia rajta nap mint nap.

Reggel, amikor felkelek 6.45 magasságában már világos van, és ez nagyjából este fél hétig eltart, ami azt jelenti, hogy a napütéses órák száma továbbduplázódik és a hónap végére Linköping magasságában elérjük a 131 napsütésesórát/hónap, ami már egész európainak tekinthetô.
Összehasonlításképpen napkelte/napnyugta március végén
Pesten 06.26/19.11

Malmöben 06.36/19.46
Linköpingben 06.29/19.49
Sundsvallban 06.09/19.39
Kirunában 05.45/19.40

További jelentôs márciusi esemény, hogy végre vége van az aktuális Melodifestivalennek, ami hathétig borzolja a helyi lakosok idegeit – pláne ha az ember nem egy giccs-pop rajongó. Idei gyôztes itt (ami azért nem olyan borzalmas dal), további pályázók itt (az oldal svéd, a linkek eléggé érthetôek – már akit érdekel 🙂 )

Ha március, akkor Vasaloppet. 90 km sílécen, klasszikus sífutó stílusban, mert az nehéz és nem modern. Idén 15.000 ember vágott neki a klasszikus távnak különbözô kategóriákban és tempóban. A gyöztes 4 óra alatti szintidôvel teljesítette a távot, a kollégám, aki egy átlag sportember átlagon felüli verseny szellemmel es kitartással 6 óra körüli idôvel zárt az elsô 3000 versenyzö mezônyében. Engem, akit se a hideg, se a sífutás nem vonz mindez lenyûgöz.

Ajánlott olvasmányok Vasaloppet és Melodifestivalen (aka Mello) ügyben:

Márciusban visszatérnek a manók és a felnôttek a síszünetek/thaiföldi nyaralások utolsó turnusáról, az ikea elkezdi árulni a kerti bútorokat, míg a boltok polcain elkezdenek felbukkanni a nárciszhagymák. Divat színek ide vagy oda, március magasságában feltûnnek a citromsárga/neonzöld dekorációs és lakberendezási tárgyak – mert ugye ha jön a húsvét, akkor minden neonsárga/neonöld/neonrózsaszín kell hogy legyen. Minden évben.

A téli gumikat felváltják a nyáriak (autókon és bicikliken egyaránt), és a téli idôszámításból átlépünk a nyáriba.

Van nônap, amit nagyjából senki sem ünnepel (max egy-két cikk a napilapokban, de zéró céges hajbókolás és virágáradat), van névnap, Viktóriáé, a trónörökösé, amikor minden zászlóáradatba borul (március 12) és örül (kivéve az antirojalista csoportokat), van Saint Patrick, akit senki sem ünnepel, csak a sörimádók, viszont van Gofri nap és Earth Hour, ami benne van a naptárba és széles tömegeket megmozgat.