szegecses tél

Ha tél, akkor szegecsek. Nem, nem a bôrkabátokon (amiben november közepe óta/után amúgy is megfagyna majd mindenki) hanem az autókon, a kerékpárokon (idén már az enyémen is!), a cipôkre csatolhatóan, vagy esetleg a cipôkbe építve. A klasszikus három réteges öltözködési szabály (és az ezt megcélzó számtalan bolti leértékelés) mellett a legnépszerûbb téli kiegészítök a szegecsek. A cipôre csatolható fajták kaphatók a patikákban(!), a cipôkbe építettekbôl van kifejezetten téli futásra alkalmas kiadás, a kerékpárra szerelhetôkbôl van minden minôségû és kiadású bringára(kevés szegecses és sok szegecses), az autókra meg ugye egyrészt a józanész, másrészt a KRESZ diktálja hogy egy idô után felkerüljenek a téli gumik.

Persze ne úgy képzeljétek el a svéd téli mindennapokat, hogy mindenki vadul karistolja a betont/havat/jeget a kis vasszögecses talpával. Vannak normális cipôk és csúszós járdákon/bicikliutakon manôverezô emberek/biciklisták (arról nem beszélve hogy a városokban majd minden utca és környék szanaszét van salakolva – attól függôen hogy mennyire népszerû helyen laksz) és persze felcsatolható szegecsekkel sétálni a városban amúgy is über-unszexi és egyáltalán nem divatos, de aki kicsit is tudja milyen testrészt törni (legyen az kéz, kar, láb, fej, fog, váll, csukló, boka, esetleg idôsebb korban combcsont vagy combnyak), az valószínûleg azok táborához fog tartozni, aki vastappancsokkal a talpán, és apró szegecsekkel a bringáján fog tovalavírozni mellettetek  (ahogy jelen sorok írója is teszi, aki a tavalyi télröl szeptemberig elhúzódó fogászati és fiziológiai kalandjai után az idei télen bekeményített és szegecsekkel felfegyverkezve próbálja állni a mínuszokat és az egyre növekvô hóréteget, amit szerencsére gondosan takarítanak a forgalmasabb közúti és bicikli utakról).