heti svédség – hogyan legyünk svédek

Forrás: Babbel

Lábjegyzet egyként megsúgom, hogy 6-os szintű tapasztalóként (Volvos élmény nélkül, szójaalapú korv tapasztalattal – ami nekünk virsli, nekik kolbász) még nem találkoztam olyannal, aki a a 7-es és 8-as feltételnek makulátlanul megfelelne.

Lábjegyzet kettőként meg idézzétek fel a korábbi hogyan svédesüljünk posztot, szerintem az alapján biztosabb (és gyorsabb) a siker.

Ha már mindenképpen el akar valaki svédesülni…

Advertisements

képaláírás

Az alábbi szívet gyönyörködtetô grafikát a Bandirepublicon keresztül találtam, és meg kell hogy mondjam, néhány ponton teljesen hiteles az útmutató:

Forrás – Etsy

Képaláírásként néhány elemzô gondolat.

Ami nem stimmel:

  • Ivás: szerda és péntek szombat. Ez a dolgozó emberek ivós estéje. Ez persze nem azt jelenti hogy mindenki birka módjára és nagy tételben. Mivel a pia drága és életkorhoz kötött, így az ivás státuszszimbólum, amivel nagyjából azt üzened a világnak, hogy azért iszok/részegedek le, mert elég idôs vagyok és mert megtehetem. Mindenki döntse el hogy mit kezd ezzel az élet bölcselettel.
    Igazándiból még nem látom át mi a jobb: a tiltás és az ebbôl eredô feszült és kényszeredett ivás kultúra (lásd Skandinávia) vagy az hogy bárki bárhol bármilyen fajsúlyú piától lehet taccsrészeg korhatár nélkül (lásd Magyarország).
  • Tojás mindennap: ez nem tudom honnan jön. Tény hogy a kiegyensúlyozott táplálkozás nem divat, hanem életmód, amit a háztartástan órákon keresztül szívnak magukba a svéd fiúk-lányok, dehogy ehhez hogy jön a tojás azt nem tudom.
    Lábjegyzet: imádom, hogy minden svéd tud kenyeret sütni, by default és mindenki tudja, ismét csuklóból, és nem Norbitól vagy Rékától, hogy nem gyógyszerektôl és tápszerektôl lesznek egészségesek, hanem a táplálkozástól és a testmozgástól.

Ami stimmel:

  • Kávé – a svédek után csak a finnek isznak több kávét a világon. Minden minôségben és mennyiségben. Néha úgy érzem, hogy sok kollégám víz helyett is kávét iszik, akár este nyolckor is. Kedvenc kávés WTF momentem elsô nyaram során adódott, amikor a házibulájban este 11 kor jött a kérdés, hogy akkor kávét ki kér…Rajtam kívül mindenki kért…Azóta nem lepôdöm meg ezen a kérdésen, bármely napszakban is ér utól.
  • Csillagok az ablakban – minden karácsonykor, illetve adventkor. Leginkább a fény miatt. Meg szerintem tök szép hogy pszichedelikusan villogó színes szarok helyett fehéres sárgás fények töltik be a tényleg sötét decemberi nappalokat (sötét decemberi nappalok=háromkor sötét van)
  • Gyertyák az asztalon – a svédek nagy királyok dekorációban. A “gyertyák mindenütt” ennek a birodalomnak a része. Nem beszélve a tucatnyi lakberendezési micsodáról, amivel shabby chic vagy oltárian hip lesz az otthonod (ha csak nem a skandináv minimalizmust nyomod).
    Tény: a világ bármelyik táján keletkezett design blogban fogtok találni blogposztonként minimum egy svéd lakberendezési darabot.
  • Csíkos pulcsi – nekem errôl általában a skandináv tavaszi divat jut eszembe, ami minden évben a farmer-csíkos póló-aktuális divat szín triászából áll, de jobban belegondolva az év minden szakában nyomul a csík, mint mintakirály.
  • Fjäll Räven Kånken (az ábra jobb felsô sarkában) – ez a táska kicsit olyan a svédeknek, mint nekünk a Tisza cipô. Suttyó korunkban mindenkinek volt ilyenje, mert ez volt a standard, felnôtt korunkra meg hirtelen újraéledt a márka és hirtelen mindenkinek aki hipszter és divatos kell hogy legyen Kånken tatyója, meg Tisza cipôje
    (én a kultúrkombinációs hipszter ágban nyomom, mert se Kånkenen, se Tisza cipôm nincs, viszont van Tisza válltáskám :D)
  • Fika – azaz kávészünet, jobb esetben valami édességgel kiegészítve. Errôl ideje lenne már egy mûfaji áttekintôt írjak (vagy betagelni a régebbi posztokat hogy hivatkozhassak rájuk rendesen). Elöljáróban legyen annyi elég, hogy az elsô munkanapodon az új munkahelyeden az elsô dolog amit kézhez kapsz a belépôkártyád mellé az a céges fika rend lesz (ami nagyjából délelôtt 9.30-ra és délutány 14.30-körülre datálódik). Ès a céges fika akkor is szent és fontos, ha nem kávézol meg ha marha sok dolgod van.
    Mert fikázni kell.
  • Dánokra morogni – ez egy ilyen kölcsönös, jól bevált szociális játék Skandináviában: a dánok furcsálják a svédeket, a norvégok csóró munkaerônek tartanak mindenkit (mert rohadásnyi pénzük van az olajból), míg a svédek vidéki furanépnek kezelik a norvégokat és furcsálják, hogy a dánok olyan szabadosak (értsd nem csinálnak mindent szabályszerûen a svédek által kitalált nagy könyv szerint). Ès ami a legszebb, hogy mindhárom nép tök furcsának és érthetetlennek tartja a finneket, miközben nekünk, skandináviában élô magyaroknak nagyjából mind a négy nemzet egyformán fura és skandináv 😀
    Hja, és persze ezeket a csípkelôdéseket és nemzeti anyázásokat az ég világon senki nem veszi komolyan. Mintahogy senki nem veszi magát túl komolyan itt északon (amit ôszintén szólva exportálni kellene több országba – irdatlanul sokat segít az életben az önreflexió és az önmagunkon való röhögés belénknevelt képessége.)
  • Gombászni – menô. Ès amúgy minden gyümölcsszedô tevékenység menô, még városi kiadásban is. Például szedhetsz almát és meggyet minden fáról ami az utadba téved (és nem valami kerítés mögött van). Senkit nem fog zavarni, hogy a köztéri park szilváit fényes nappal leszüreteled és hazaviszed és megeszed.
  • Kötött sapi – menô. Minden kiadásban és viselési stílusban.
    Ès kötni is menô. Pár éve elterjedtek a kötô kávéházak, ahova azért mentél el kismamaként vagy hipszterként, hogy a kötögetô barátnôiddel együtt kötögess és kávézz. Nem tudom mi a helyzet most ezekkel a kávéházakkal, de gyanítom hogy még mindig mûködnek.

Ami szerintem hiányzik az ábráról:

  • Bicikli – mint ûber-környezettudatos közlekedési eszköz
  • Szelektív hulladékgyûjtés – szintén az ûber-környezettudatosság jegyében. Tudtátok hogy az EU több országa adja el a szemetét a svédeknek feldolgozásra, mert hogy a svédek annyi mindent újra hasznosítanak, hogy a szemétégetôkbôl származó energiát (amit például a távhôhöz használnak több városban) már nem tudják kinyerni a saját szemétmennyiségükbôl? Vagyis amit ti például Nagy Brittaniában kidobtok a kukába, és amivel az angol monarchia szemétként nem tud mit kezdeni, az jó eladási árért a mi melegvizünket teszi olcsóvá. Muahahaha.

olyan rendesek az emberek

Kertetek, kapjatok.
Szoval a sved mentalitasrol az a hir jarja, hogy visszahuzodoak, zarkozottak, egyszoval nem egy igazan olaszos lenduletu nepseg.
Nyilvan nem azok, hiszen
1) Svédek.
2) Nem olaszok.
3) Kinek van kedve duhajkodni akkor, amikor az ev feleben sotet van es az fagy be, ami csak be tud fagyni?!

Ennek ellenere szereny szemelyem szereny sved tapasztalatai az alabbiak:
-Kedvesek, mert pld ha melled kerulnek egy kozlekedesi eszkozon (lasd DD a repcsin), akkor beszelgethetsz veluk egy ideig.
-Figyelmesek, mert pld ha elmennek abbol az irodabol, ahol te is ulsz, koszonnek. Sot, ugy amblokk radkoszonnek.
-Elozekenyek, mert bar eloszor eletedben talalkoznak veled, de siman felajanljak, hogy akkor menjunk egyutt enni, mar ha van kedved hozza; nekem volt, ugyhogy ma az 5 fos (!) írói staffal ebedeltem egy jeghoki csarnok ettermeben, ahonnan, mino veletlen, pont ralatni a linkopingi jeghoki csapat edzesere.
-Viccesek, mert kepesek maguk es masok hulyesegen rohogni, illetve siman azzal inditanak egy beszelgetest, hogy hosszu vagy rovid a melled (vagyis ferjes no vagy gyerekkel, vagy sem).
-Udvariasak, mert effektive allandoan elnezest ker valaki azert, hogy bocs hogy nem tudjuk fenyesre ny@ln| a f¤n¤k¤d¤t, ergo, bocs, hogy nem tudjuk figyelmunk 196 szazalekat radforditani (mivel mint mindenki masnak nekik is megvannak a napi teendoik “munka” fedonev alatt).
Nem, szo sincs arrol, hogy nem lennenek igazak a sztereotipiak, es igen, el tudnak kezdeni beszelni svedul, ugy, hogy kozben te (vagy meg rajtad kivul paran) a nyelvet nem hogy alapfokon, de zerofokon se birod; es igen, a beszelgetes vegevel az erdeklodes is veget er. De akadnak ellenpeldak naluk is. Az elmult ket nap soran ezzel talalkoztam.

Szoval nyilvan, hogy ha egy munka kapcsan tobben, esetleg nem kozvetlen kollegakent utaztok egy varosba, elofordul, hogy nem tud mindenki mindenkirol.

Az is megesik, hogy az emberek, ilyen vagy olyan okokbol nem annyira beszedesek, vagy erdeklodoek, vagy ha erdeklodnek, akkor is mas dolgok irant.

Az is elofordulhat, hogy rossz az arcmemoriajuk es csak akkor jonnek ra a boltban, a sorban allva, hogy ti esetleg ismerhetitek egymast valahonnan, amikor rakoszonsz. Es az is megeshet, hogy a boltbol, bar ugyanott laktok, de nem egyutt mentek hazafele, mert mondjuk surgos dolga akad valamelyikotoknek, vagy nem er ra megvarni, mig egy asvanyvizet, egy Daimot es egy csomag zsepit keszpenzzel kifizetsz.

Sot, az is megtortenhet, hogy bar az azonos orszagbol szarmazoak emailen egy het ota tudjak, hogy ki lesz az, akikkel egy ideig kulhonban fognak dolgozni, es akiknek ceges adatai, elerhetosegei a megfelelo gombra kattintva viszonylag egyszeruen hozzaferhetoek, megsem tudjak ertesiteni egymast a kozos rendezvenyekrol. Es hat minden lehetoseggel szamolva, nyilvan az is belefer a pakliba, hogy ha mar a hianyzo elerhetosegek titkara feny derult, valahogy akkor sem talaljak meg egymast.

Probalok ezekkel a fenti kombinacios lehetosegekkel valamit kezdeni.

Majd jelzem mire jutottam.