val 2014 – újra első választó lettem

A bandirepublic annyira szépen összeszedte az idei svéd választás kulcselemeit, hogy én nem is szöszölnék a további részletekkel.
Kiegészítésképpen annyit, hogy 5 év után is csak gépesített szavazati iránymutatók segítségével tudom eldönteni hogy a kívülálló szemmel árnyalatnyi különbséget mutató pártok közül melyik az, amelyikhez világnézetileg a legközelebb állok (kivétel ugye az extrém bal és jobb amit csukott szemmel is fel lehet ismerni minden országban) .
A jó hír (és vigasz mindannyiunknak) hogy a hithû pártválasztókon kívül az átlag svéd állampolgár IS meg van kavarodva hogy akkor végül is kire-hova szavazzon.
Ami engem illet én továbbra is örülök a szavazati jogomnak mint majom a micsodájának és várom a vasárnapot.
Egyrészt azért, hogy ugyanúgy ahogy négy évvel ezelôtt, elbattyogjunk a svéddel, kézenfogva, nagyromantikusan a legközelebbi iskoláig demokráciát játszani.
Másrészt hogy ez az egész kampány herce-hurca ami a májusi, extrém jobbos elôretörést mutató EU szavazások óta feszül a svêdekben mint egy izmos és hosszú platófázis végre eljusson a maga csúcspontjáig – ês végett vessen a közösségi oldalakon kampányoló (svéd) pajtások végnélküli politikai onanizálásának.

bezzeg a svédek!

a svédek egyik legfőbb jellemzője a paraktikusság. a parlamenti és az önkormányzati választások is ennek szellemében vannak megszervezve, miszerint minden 4. évben szeptember 2. hétvégéjén tartják egyszerre az összeset.

nem kell ecsetelnem, hogy ezzel mennyi pénzt és energiát lehet megspórolni, mind a kampány, mind a választópolgárok tűrőképességének tesztelése tekintetében, miközben maga a lebonyolítás is a lehető leginkább költségkímélő.

a szavazati jogosultság korlátozott a nem állampolgárok részére a szavazati jogosultság korlátozott a nem állampolgárok részére

egyébként eléggé meglepődtem, hogy

View original post 351 more words

Advertisements

most komolyan

Az utóbbi hetekben elmélyedtem a svéd politikában. Egyrészt mert nyakamon egy beadandó és egy teszt a svéd választási rendszerbôl, és úgy amblokk az itteni demokráciából, másrészt meg holnap választások vannak.

A svédek – meglepetés jön – nagyon praktikusak ilyen téren is. A négyévente, szeptember harmadik vasárnapján megrendezendô választásokon egyszerre szavaz az ország országgyûlési, megyei és helyhatósági képviselôkre – így a kormányalakítás-váltás (országos és helyi szinten is) csak egyszer bolygatja meg a gazdaságot.

A választásra jogosultak a válaszást megelôzô 18 napban már leadhatják voksukat az általuk preferált pártra, sôt, meg is gondolhatják magukat. Ha a választó meg akarja változtatni az elôválasztás során leadott voksát, holnap erre is lehetösége lesz. Az elôválsztás soràn az összes szavazóborítékot egy, névvel ellátott borítékba adja le a szavazó, így nem lehetetlen megtalálni a szavazatot és megváltoztatni azt holnap.

A választás itt is titkos. Olyannyira, hogy politikáról beszélni a mindennapokban csakis a pártállásod megnevezése nélkül szokás. Az, hogy kire szavazol, a legbelsô magánügyed. Errôl kérdezôsködni vagy beszélni legalább olyannyira nem szokás, mint arról, hogy miben hiszel.

A választási helységben a választásra jogosultak a három különbözô színû kártya segítségével választják ki hogy melyik politikus vagy párt képviselje ôket parlamenti (sárga), a megyei(kék) és a városi(fehér) szinten. Minden kártyát külön borítékba helyeznek, majd azokat a megfelelô szìnû sárga, kék és fehér színû urnákba helyezik. A szavazatszámlálók dolgát megkönnyítendô, a borítékok egyik sarka le van vágva, így a számláláskor könnyen ki lehet szúrni, ha valamelyik szavazócédula rossz helyen van.

A választásra jogosultak holnap a személyi igazolványuk és a szavazókártyájuk együttes felmutatásával a kártyán szereplô szavazóhelységben adhatják le a szavazatukat.
Szavazásra minden 18év feletti svéd állampolgár jogosult. Szavazójoggal rendelkezik továbbá minden olyan Svédországban élô 18 év feletti lakos, aki minimum három éve szerepel a népességnyílvántartó iroda adatbázisában. Európai Ùniós állampolgárok esetében elég, ha legkésôbb egyhónappal a választások elôtt nyílvántartásba vétetnek. Ennek értelmében augusztus végén – legnagyobb meglepetésemre, mert én csak a három éves verzióról tudtam – én is megkaptam a szavazókártyámat.

Hozzám hasonlóan azok a szavazók, akik nem rendelkeznek svéd állampolgársággal, a parlamenti szavazáson nem vehetnek részt. Jogunk van viszont beleszólni abba, hogy a város illetve a megye ahol élünk milyen politikai vezetést kapjon.

Az ország 5783 választókerületében a választás során leadott szavazatok révén a pártok arányos képviselet alapján kerülnek be a parlamentbe, illetve a városi és megyei képviseleti testületekbe. Ez azt jelenti hogy ha a szavazatok legalább négy százalékát kapta egy párt országos szinten, akkor a párt négy képviselôje bekerült a parlamentbe. Ilyen téren jó esélye van a kisebb pártoknak is bekerülnie a politikai vérkerítésbe.

A pártok év eleje óta lelkesen kampányolnak, és persze a választás napjához közeledve egyre hevesebb érvek és ellenérvek tûnnek fel. Nagyot mondani nem mernek, illetve csak módjával teszik, azt viszont egészen a választás napjáig, ugyanis kampánycsend nincs errefelé. Kopogtatócédulákat se gyûjtögetnek. Szóroanyagok vannak, de nem sok ért el hozzánk belôlük (tiszteletben tartják a “Reklam, nej tack” cédulát az ajtónkon). TV, rádiò és újsághírdetések vannak, de ahogy Delissa is megírta, óriásplakátok nincsenek. A kampány lényege, hogy személyes úton gyôzzék meg a szavazókat a pártok, ezért a városokban a nyár során feltûntek a valstugák, azok a kis házak, ahol lehet talalálkozni és beszélgetni a pártokkal. Jó svéd szokás szerint a pártok házikói egymás mellett állnak közvetlenül a városok nagyobb terein. Tiszteletben tartják egymást és nem köpködnek a másikra nagyon csúnyán.

Ìgérni persze tudnak. Aktuális többek közt a fiatalok munkavállalásának javítása, adócsökkentés – növelés, az egészségügy és az oktatásügy fejlesztése. Magyar szemmel érdekes látni, ahogy minden nagyobb párt igyekszik távoltartani magát a szélsôjobbos Sverigedemokraterna párttól. Ez az a párt akit nem szokás meghívni a politikai vitákra vagy az iskolákban tartandó információs elôadásokra. Persze mindenki tart attól, hogy mi lesz, ha elérik a parlamentbe kerüléshez szükséges négy százalékot, amire a közvéleménykutatók szerint meg van az esély.

Majd holnap kiderül.

*      *      *

PS:
Nem vagyok jó politikában, ìgy kb addig fog làzban tartani ez a kérdés, amíg ki nem derül Linköping város és a “kis” ország új vezetôsége. Ìgy írni se sokat fogok ebben a kérdésben. Aki viszont érdeklôdô, az nézzen szét Delissa ìrásaiban.
Különösen ha érdekel, hogy milyen a képviselô, ha svéd.