vers, tényleg mindenkinek

A svéd Mando Diao zenekarról nagyjából mindenki hallott már, még azok is, akik nem tudják kik ôk, mert az alábbi két szám valamelyikét biztosan hallották pár évvel ezelôtt, amikor a fiúk anno slágergyáros indie-pop-rockerek (vagy tudom is én mik) lettek mezei borlängei zenészek helyett.

 

Nos, néhány szanaszét túrnézott világhírneves év után a fiúk visszatértek a skandináv anyaföld és kultúra melegéhez és kiadtak egy svéd nyelvû albumot, amin Gustaf Fröding verseit zenésítették meg amibôl ilyen és ehhez hasonló lírai mûremekek születtek.

Az album és a hozzá tartozó special edition glögg(!) fogy mint a cukor, nem csak a Mando Diao rajongók körében, hanem az érettebb irodalombarát skandinávok közt is, arról nem is beszélve, hogy az összes valamire való kultúrkritikus ömleng az albumról és hogy milyen jó munkát végeztek a fiúk (zeneileg – a dalszövegek egytôl egyig Fröding versek).

A lemez körüli lelkesedés nagyjából onnan ered, hogy Gustaf Fröding a nagy svéd trubadúrok/költôbálnák egyike, aki a verseit a svéd nyelv zeneiségére és nem a kortársai által gyakorolt klasszikus értelemben vett rímképletekre alapozta. Ha kicsit magyarosítani szeretném, akkor Fröding valami olyasféle irodalmi zseni, mint Tóth Àrpád és Csáth Géza együtt (értsd: brilliáns nyelvzsonglôr és képalkotó, mint Tóth Àrpád és remek publicista és függôséggel küszködô zseni, mint Csáth; tôlem sokkal-sokkal mûveltebb irodalmárok bizonyára jobb példákat is fel tudnak hozni kommentkén).

Apropó magyar nyelvû párhuzam: Kosztolányi néhány (?) Fröding verset átültetett magyarra, amennyiben van a közeletekbe egy Idegen Költôk I-II. antológia tôle, akkor abban találhattok Fröding verse(ke)t magyarul. (PS.: Ha valakinek megvan az említett Kosztolányi kötet, és talál benne magyarosított Fröding verseket, akkor mindenképp ossza meg azt fényképben vagy írásban a bloggerrel, aki kíváncsi lenne, hogy hogyan hangzik szakavatott mûfordítótól a Csiga dala (Snigelns visa)).

Advertisements

apák napja alkalmából…

…megosztok veletek két témába vágó blogot a skandináv típusú apaságról és az apák napjáról (Copyright a Svédasztalnál és a bandirepublicon).
Àllítólag otthon-otthon is van apák napja, de töredelmesen be kell valljam, hogy internetes segédlet nélkül nekem fogalmam sem volt a pontos dátumról. Arra se lennék megesküdve hogy nagyon sokan megünnepelnék ezt a napot, mert amennyire tudom az anyák napjához hasonló felhajtás ezt a jeles napot elkerüli (sajnos).

Remélem ettôl függetlenül azért Kedves Olvasó megadod az apukádnak azt a szeretet és figyelmet amit megérdemel tôled (naptól, évszaktól és távolságtól függetlenül).

novemberi nyársirató – nr 1: napsütéses-teraszos-kávézós

Minden napra egy mese – meg néhány kép. Most hogy rámszakadt a november épp itt az ideje elôvenni a lélekmelengetô nyári képeket. Ha lemaradtál volna a korábbi kurta nyári élménybeszámolókról, akkor keresd a nyársirató taggel felszarvazott posztokat.

* * *

Napsütésben kávézni és verebekkel croissanozni – páratlan élmény. Csak te, a kávéházi barátod és egy veréb – meg sok száz másik ember körülötted, aki csak azért ücsörög munka után pont épp pont ott hogy a nap valamennyi sugarát magába szívja az éltetô nedûvel egyetemben.

A szabadtéri kávézás intézmény – a svédeknél is. A nyár közeledtét nem a hômérséklet emelkedésébôl következteted ki, hanem abból, hogy a kávézók kipakolják a kültéri teraszaikat (plédekkel és hôsugárzókkal persze, mert áprilisban azért még kihívás kint ücsürögni), és ezeknek a kültéri kiszolgáló helységeknek az eltûnése jelenti az ôsz kezdetét is – októberben, mert mint mindenki, a vendéglátósok is naívan hisznek az utolsó ôszi napsugarak varázsában.

krumpliszünet

Szerda óta mindenki anyázik mert senki sem találja a dánokat az irodában. Mármint nem itt, hanem Dániában. A kollégák ugyanis elfelejtették kitenni a Bocs, szabin vagyok táblát az Outlookba és ez bizony határidôk környékén kicsaphatja a biztosítékot a svédeknél.’

Mindegy is, mert a gyakorlott svéd kollégák tudják, hogy mit csinálnak a dánok illetve hol vannak ilyentájt.

Krumpliszünetelnek.

Igen, jól látjátok, nem elírás, hanem tényleg: krumpliszünetelnek.

Anno réges régen a nagy svéd birodalomban is volt krumpliszünet (az összes skandináv és germán országhoz hasonlóan) ami egész egyszerûen arról szólt, hogy elmegy mindenki aki él a földön (föld = Svédország) krumplit szedni, lévén az egyetlen értelmes dolog ami itt (is) megterem és mindenki számára elérhetô táplálék volt az a krumpli volt, így minden gyerek, felnôtt és idôsebb felnôtt elment a földekre hogy a téli túléléshez szükséges krumplit kiszedje az anyaföldbôl.

Nota bene a krumpli nagyhatalmi kaja még mindig: el sem tudjátok képzelni mekkora eszmefejtést lehet futtani arról, hogy az ebéd mellé tálalt fôtt krumpli (fôtt krumpli – azaz só, víz, krumpli) milyen jól vagy rosszul van megfôzve (nem is beszélve arról, hogy mennyi házi praktika van a krumplifôzés körül).

Persze amit a svédek viccesen még mindig dán krumpliszünetnek hívnak az nem más mint a közoktatásbeli ôszi szünet, ami lassan de biztosan a svéd birodalmat is eléri, szép sávosan (értsd az ország különbözô térségeiben más és más héten mennek el szünetelni a diákok és a tanárok, hogy ne egyszerre tünjenek el az apukák és az anyukák az ország összes munkahelyérôl).

A dánok klasszikusan október második vagy harmadik hetében mennek el szünetelni (helyi idôszámítás szerint a negyvenkettedik héten) és valószínûleg csak a svédek szerint szednek krumplit ilyentájt, míg a svéd ôszi szünet október végére esik.  Az ôszi szünet megjegyzem óriási biznisz, mert azon kívül hogy diák és tanár fellélegzik és nem megy suli közelébe egy hétig nos ez sok családban azt jelenti, hogy akkor papa-mama (mindkettô vagy legalább az egyik) is szabin van, és ha már szabin van a család és a svéd ôsz olyan amilyen, akkor miért ne utazzunk el valahová (mert a fogyasztói társadalom ugye fogyaszt nagyban – utazás terén is). Ha nem utazik a család, akkor is forog a biznisz tovább, mert mindenki aki él és üzletet vezet, tudja, hogy az átlagnál több gyerek és szülô fog megfordulni a városban, így a mindenféle játszóházak és szabadidôs nyüzsitevékenységek mellett azért tele van város és az internet leárazásokkal.

PS.: Akinek fekete lyuk a belinkelt videó, az sûrgôsen mûvelje ki magát Rigetbôl meg Lars von Tierbôl.

a sor szent és sérthetetlen

Bárhol álltam eddig sorban svédekkel (értsd sorszámos vagy sorszám nélküli sorban), mindig felbukkant egy vagy több sorban álló skandináv, aki a sor helyességét firtatja (különösen spontán, sorszám nélküli sorok esetén). A sor helyességét firtató kérdések közül az alábbiakat tekinthetjük klasszikusnak:

  • Står du/ni i kön? – A sorban áll/sz?
    [Sztor dü/ni i kö ; abban az esetben, ha nem lenne egyértelmû hogy ott állsz]
  • Köar ni till Eddie Izzard biljettsläpp/flyg till Budapest? – Az Eddie Izzard jegyekért/ A budapesti járathoz álltok sorba?
    [Kôar ni till Eddie Izzard biljettslepp/ flüg till Budapeszt; ha nem lenne egyértelmû, hogy ez az a sor, ahol te is állni szeretnél]
  • Ursäkta men jag tror jag var före dig. – Elnézést de azt hiszem én elôtted voltam (a sorban)
    [Ürsekta men ja tro ja var förre déj – a klasszikus sormorált firtató kérdés, azt megelôzendô, hogy valaki beálljon eléd a sorba]
  • Ursäkta men hon/han/jag var här tidigare. – Elnézést de ô/én elôbb voltam itt (idôben) [Ürsekta men hon/han/ja var her tídigáre – lásd az elôbbi mondatot]
  • Finns det kölapp eller bara köar ni här? – Van sorszám vagy csak úgy sorban álltok itt?
    [Finnsz her kôlápp eller ni bara kôar her – Minden spontán sorformálódástól irtózó skandináv kötelezô kérdése]

Ahogyan a fenti példákból is láthatjátok, a svédeknél a sor és a sorban elfoglalt helyed szent. Nem hívod magad mellé a sorban 20 hellyel hátrébb álló haverodat jófejségbôl, hogy “hé, álljunk sorban együtt” hacsak meg nem beszéled a sorban utánad következôvel hogy ez neki OKé. Nem engedsz magad elé senkit – ha csak jó alapos (értsd logikus) magyarázatot nem kapsz arra, hogy miért álljon valaki pont eléd. Ès mindig, mindig meggyôzödsz arról, hogy van e sorszámozó gép a közelben (még akkor is, ha az emberek elötted kontinentális értelemben véve klasszikus sorban állnak és semmi jel nem utal arra hogy sorszámot kell húznod)

a legjobb barátod a sorban: a klasszikus szorszámozó gép