elsvédesülés Pesten – ötödik nap

Utolsó nap az önreflexiós városnéző sétából – avagy élményhatározó és tünetegyüttes gyűjtemény amiből tudod, hogy (túl) sokat éltél skandinávia svédországi csücskében.

A korábbi idevágó posztokat pedig keressétek itt.

  • intoleránsabb lettem
    Sok minden téren.
    Macskaszőr vagy a laktóz nagy mennyiségben kiüt. Ne kérdezzétek, hogy mi történne ha ezek kombinációjával futnák össze, nem akarom megtudni.

    És az áltudományokra is a kritikusabb szemmel nézek – pontosabban fogalmazzunk úgy hogy sokkal érzékenyebb a BS receptorom mint korábban. De ezt nem nehéz beélesíteni a mindennel szkeptikus svédeknél, ahol ha nincs a Karolinksa vagy más neves helyi egyetem által valami alátámasztva, akkor az nagyjából mint elmélet/teória/gyógymód nem létezik.
  • feministább lettem
    Hiszek a szisztörhoodban, abban, hogy ha nem kaparjuk ki nőként egymás szemét piszlicsáré okok miatt (“Milyen már a haja!”, “Hogy néz ki!”, “De a feminizmus nem erről szól!”, és társai) akkor minden picivel könyebben menne az egyenlő megítélésért folytatott propagandában. Nem fújolok senkire (kivéve ha ordas paraszt bunkó módon próbálnak arról meggyőzni hogy a nőnek hol a helye és mit tegyen a testével és ki legyen ahhoz hogy sikeres legyen – mert erre ugrok) de sokszor felmegy a pumpa a hazai kultúrát nagyjából folyondár módjára benőtt hímsovinizmus kapcsán.
  • viccesebb nem lettem – de nőtt az öniróniára való hajlamom
    Ha egy, csak egy dolgot sikerülne átköltöztetnem a svéd kultúrából a magyar hétköznapokba, akkor ez lenne. Amikor nem csak képes vagy meglátni, felismerni ÉS beismerni, hogy valamiben tévedtél vagy nem jól közelítetted meg, de képes vagy önmarcangolás nélkül jót nevetni magadon vagy viccet csinálni magadból és a helyzetedből. Hogy tudod, hogy nem kell mindent olyan vérkomolyan venni. Hogy az eléd gördített nehézségek ellenére képes vagy perspektívába helyzeni a saját életedet és jobb esetben egy jót nevetni egy rosszul választott frizurán, egy bukott állás interjún, vagy egy betegséggel járó megváltozott életrenden.
    Ne értsetek félre, nem hiszem hogy az önirónia különleges vagy általános skandináv képesség (mert nem az), de azt tudom, hogy a sok dráma helyett amit már pár nap turistáskodás után is átlát/megél az ember egy városban, sokkal előrébb tartanánk a mások és a saját problémáink megoldásában, ha kicsivel engedékenyebbek lennénk önmagunkhoz és megengednénk magunknak azt a luxust, hogy egy jót röhögünk a saját hülyeségeinken.
Advertisements

2 thoughts on “elsvédesülés Pesten – ötödik nap

    • jaj köszönöm 🙂 ért már bennem ez a lista nagyon rég óta, de ez az egy hét végre kihozta belőlem ezeket a gondolatokat poszt formátumban

Leave a Reply

Fill in your details below or click an icon to log in:

WordPress.com Logo

You are commenting using your WordPress.com account. Log Out / Change )

Twitter picture

You are commenting using your Twitter account. Log Out / Change )

Facebook photo

You are commenting using your Facebook account. Log Out / Change )

Google+ photo

You are commenting using your Google+ account. Log Out / Change )

Connecting to %s