“túl sok a bevándorló”

Amikor a svéddel bejelentettük fûnek-fánk, hogy helló Linköping. megyünk Malmöbe akkor a lelkesedésen kívül kaptunk hideget is, meleget is a nyakunkba.

Egyrészt minek költözünk (kábe az elmúlt két évbe próbáltunk kiszakadni a kisvárosi dobozból, azé), másrészt miért Malmö (én nem akartam Göteborgba menni, ô nem akart Stockholmba menni, úgyhogy maradt Malmö – egyszerû ez, nem?), harmadrészt sok a bevándorló meg a bûnözési ráta is nagy, biztos jó lesz nekünk ott?

Biztos csak én vagyok ilyen naív (ne mentegessetek, az vagyok), de engem mindig mellbevág amikor hozzám hasonlóan más országból érkezôk a sok-a-bevándorló problémával példáloznak. Pláne amikor az illetô maga is munka vagy más okból (love refugees rule!) egy másik ország szülöttjeként él és jobb esetben dolgozik itt északon. Èn úgy gondolom, hogy akinek Svédországban élve még nem tûnt fel hogy a lakosság nem homogén, annak ideje belenézni Svédország demográfiai adataiba, vagy beleolvasni kicsit az ország bevándorlópolitikájába. Csak a miheztartás végett. Ha már az utcán sétálva nem áll össze a kép…

A fenti forrásokból (illetve néhány témához kapcsolódó cikk guglizásával) talán feltûnhet, hogy igen, Svédországban élnek elsô és másodgenerációs bevándorlók, akiknek más a kultúrája, a vallása, az értékrendje, az anyanyelve, urambocsá a bôrszíne (ha ez annyira fontos), máshol nôtt fel és mást látott mint te. Ettôl senki nem lesz se jobb, se rosszabb ember. Csak másabb.

Ès ezzel a mássággal Malmö (rövid ittlétem alatt legalábbis úgy látom) tud mit kezdeni. Nem dugja el a külföldi származású lakóít egy teljesen szegregált városrészbe (lásd Stockholm, Göteborg, esetleg Linköping – és gondolom még sorolhatnám), igyekszik reklámozni hogy a kulturád, amit magaddal hozol, az fontos a városnak (triviális példaként most a város étteremkínálatát említeném, de hozhatnám példának az arab filmfesztivált is), hogy a nyelvet, amit magaddal hozol, aziránt más is érdeklôdhet (lásd: nyelvkurzusok Malmöben), hogy te, mint itt lakó, hovatartozástòl függetlenûl számítasz.

Nem akarom azt állítani, hogy nincsenek problémák a városban, hogy nincsenek bûnôzôk, hogy nincsenek betörések és nincsenek problémás utcák, negyedek. De ha körbenézel, és kicsit elgondolkodsz a városról, ahol élsz (legyen az Európa vagy a világ bármelyik pontján), akkor gyorsan beláthatod, hogy betörések, rossz negyedek másutt is vannak. De mindig van egy város, egy kerület, egy csoport, aki a hírekben szerepel – okkal vagy ok nélkül. Aki elviszi a balhét, akirôl állíthatjuk, hogy ô nem olyan mint mi, más, és ezért nyílván sok baj van vele…

Malmö is sokszor kicsit ilyen fekete bárányként szerepel a svéd médiában, illetve sok itt élo fejében. Talán csak azok látják másképp ezt a várost, akik itt élnek, és akik értik és megélik a várost – minden szépségével, furcsaságával és másságával együtt.

Lábjegyzet:

Másodgenerációs bevándorlónak szokták hívni azokat, akik bevándorló szülôk gyerekeként Svédországban született és nevelkedett, de családjuk révén bevándorló múlttal és kultúrával rendelkeznek és gyakran (sajnos) ugyanazok az attrocitások és megkülönböztetések érik, mint más bevándorlót. Pedig ugye teljes jogú svéd állampolgárokról beszélünk.

Némiképp témábavágóan és úgy amblokk, fejtágítónak ajánlanám a svéd drámaíró Jonas Hassen Khemiri New York Times-ban / Magyar Narancsban megjelent írását arról, hogy milyen úgy felnôni, hogy nem vagy más, de mégis nagyon más vagy.

A Khemiri cikk kapcsán, szintén fejtágítóként érdemes lehet elolvasni Emőke blogbejegyzését REVA projectről (ennek a tervezetnek a kapcsán íródott anno Khemiri cikke), illetve arról, hogy miért nagyon veszélyes ezzel az ők és mi cimkével dobálózni.

Advertisements

26 thoughts on ““túl sok a bevándorló”

  1. Engem nem az zavar hogy orszagos szinten tizböl ket ember külföldi hatterü (20%), hanem hogy vannak környekek ahol ez az arany 70% fele megy. Szerintem ez az ami nagyon nem normalis, de latom Te is erre utalsz, amikor a szegregalt nagyvarosi negyedekröl irsz.

    Emellett nem vagyok biztos abban, hogy a svedek az “ide illö” naciokat fogadjak be. Ugy ertem, nem sok közös pontot latok a svedek es a bevandorlok szabadidös tevekenysegeben, kulturajaban, szokasaikban. Ez az arany javul termeszetesen a masodik generaciosok között, akik mar itt nönek fel. Mire gondolok peldaul? Alig latok bevandorlo (kinezetü) embereket egy belvarosi seta soran, amikor fel Stockholm kint napozik a vizparton. Turazas soran ugyszinten alulreprezentaltak. Sielesröl nem is beszelek :). Meg egy futballmeccsen is alig latok bevandorlokat (de oda a szerbek biztos kijarnak, csak nem ismerem fel öket). Svedorszag hiaba rockzenei nagyhatalom, koncerteken sem latok soha arabokat. Ellenben a külvarosi plaza tele van veluk, meg akkor is amikor szepen süt kint a nap. Tehat valahogy ugy erzem, hogy Svedorszag hagyomanyos, “jellemzöen svedes” ertekei nem jelentenek semmit az “uj svedeknek” (most persze nagyon altalanositok).
    En azert is erzem magam otthon itt, mert szeretem a termeszetet, a nyugalmat, a szabalyokat (:)), na es persze a rockzenet 🙂 Biztos hogy mas is megtalalja azt, amit szeret, de nem latom azt hogy a szegregalt lakotelepeken elö, itt is arab boltokba jaro, kizarolag arab zenet hallgato bevandorlok tul sok mindent ertekelnenek Svedorszag ertekeiböl.
    Nem bün az, hogy masok. Csak furcsa 🙂

    De az egesznek valoszinuleg az a hattere, hogy en sajat akaratombol költöztem ide, mas meg haboru elöl menekült, es mas orszag nem fogadta be. (De hogy rosszindulatu is legyek: biztos van aki a kellemes segelyezesi rendszert akarja csak kihasznalni.)

    A masik oldalrol nezve, nem tudom ki akar arabul tanulni a svedek közül. Szimpatikus es nagyon “PC” fogas, de meglepödnek ha a helyieket ez tenyleg erdekelne. Van ra igeny? Azt tudom hogy a svedek elegge nyitottak, es pozitivan allnak a menekültekhez, de azert ök is megprobalnak minel messzebb költözni tölük (legalabbis a “gettoiktol”).

    A lenyeg hogy tetszik Nektek Malmö, es meg nem csalodtatok benne 🙂

    • En amugy sok bibit az integracio rendszereben latok, mert ahogy irtad, nem minden “nagyon sved” tevekenysegben latod a “nem nagyon svedeket” (ha mar a cimkeknel tartunk…).

      Egy SFI (Svenska För Invandrare) ora soran keves szo esik a svedsegrol, hogy miert jo napsutesben a tengerparton lobalni a labad, hogy miert szep Kiruna, vagy hogy epiteszetileg mennyire tetszetosek a belvarosok.
      A jelenlegi integracios rendszer ugy van felepitve, hogy lehetoseget ad neked (mindenkinek) nyelvet tanulni, hiszen a nyelv az integracio kulcsa, anelkul nem jutsz egyrol a kettore.

      Ami teny es valo es jo elkepzeles, DE:

      1) Ha szegregalt varosreszekbe telepited a bevandorloidat, akkor hogyan akarod hogy hasznaljak azt az uj nyelvet amit megtanultak?

      2) Ha kulvarosba laksz alacsony vagy alig berrel, akkor hogy varod el az ott lakoktol, hogy eselyuk legyen egyet lofralni a belvarosban (mikor nagyjabol a megelhetesert kuszkodnek)?

      3) Ha a nyelvet helyezed eloterbe az oktatas soran, akkor hogy akarod megertetni az ujdonsult sved lakossal hogy milyen jo svednek lenni? Hogy tanuljam meg hogy mitol sved a sved ha nem talakozok sveddel se az osztalyteremben, se a valo vilagban (lasd szegregacio).

      Az en kicsi meglatasom szerint nincs baj azzal, hogy az orszag mindenkinek nyitott (ezt az “ide illö” naciot egy kommentben igazan elmagyarazhatnad mert nem ertem a kategoriat :D), a problema azzal van, hogy mit kezdesz azzal az embertomeggel, akit befogadsz: elzarod es bura alatt tartod, vagy megmutatsz nekik mindent es osztonzod arra hogy (kedvenc frazisommal elve) a “sved modell” szerint nojjenek fel (ami, ahogy te is irtad, nyilvan konnyebb egy masodgeneracios gyereknek mint anno a szuleiknek).

      Es igen, te is, en is, es nagyon sokan meg ahhoz a szerencses taborhoz tartozunk, akik nem kenyszerbol jottek ide, akik ha akarnak, haza tudnak menni, mert van hova, akiknek eleg europai a kinezete ahhoz, hogy ne eljek meg azt a fajta kirekesztettseget es cimkezest ami abbol adodik, hogy hogy betuzik a neved es milyen szinu a borod, vagy hogy mi van a fejeden es miert. Ugy gondolom hogy se te, se en (es velunk egyutt meg nagyon sokan masok) nem tudunk joforman semmit arrol a kuzdelemrol amit az a kozel egymillio sved allampolgar el vagy megelt, akik politikai okokbol jottek vagy kerultek Svedorszagba es lettek allampolgarok. Ugyhogy ilyen forman folosleges firtatni, ki miert nem szeret turazni, vagy rock koncertekre jarni (sved orszag popnagyhatalom is, köhöm, nem minden a rock 🙂 ), vagy urambocsá sielni (raadasul ebbol a harom peldabol ketto igen eros anyagi elhatározással jar, ugyhogy nyilvan ez is hozzajarul a demografiai mutatok alakulasanal a Globen elôtt koncertre várakozva vagy Sälen síliftjeinél fagyoskodva). Mindannyian masok vagyunk, mas erdeklodessel, mas hatterrel, mas tortenettel, mas celokkal. Es ez igy szep.

      • Az “ide illö”-t azokra ertem, akik ertekelni tudjak (jobb esetben szeretik) azt amit Svedorszag nyujtani tud nekik.
        Es itt most nem az anyagi joletre es biztonsagra gondolok, mert bar ez egy alapvetö emberi szükseglet, csak ettöl meg nem fogja szeretni az uj hazajat a bevandorlo.
        Fel is tehetjuk a kerdest, hogy mit tud nyujtani egy ide települönek Svedorszag? Szerintem: liberalis gondolkodas, termeszet (beleerve: turazas, biciklizes, sieles, hajokazas, stb.), egeszseges eletmod, dizajn, zene, divat. Ebböl mondjuk melyik erdekli egy szomaliai bevandorlot? (Persze, ök a legszelsösegesebb pelda, de az iraki/irani/egyiptomi/sziriai nepek is jol elvannak itt a sajat, ide importalt szokasaikkal.)
        Ezen felul viszont hüvös van, hosszu a tel, “hüvösek” az emberek is, nincs sokfele friss gyümölcs, tehat van eleg sok negativ dolog is, ami mellett különösen fontos hogy az ember ertekelje azt ami van. Aki “ide illik”, az tudja ertekelni ezt a keves pozitivumot, amit Svedorszag adhat.
        Tajfuto ismeröseimnek peldaul ez a hely maga a Menyorszag 🙂

        • Most szörszalhasogato leszek de ez az “anyagi jolet es biztonsag” azert nagyon nagy dolog egy olyan embernek akinek semmije se maradt egy polgarhaboru utan (lasd sziriai es szomaliai menekultek). Ebbe a fenenagy joletbe belecsoppenve azert nem meglepo hogy a “liberalis gondolkodas, termeszet, egeszseges eletmod, dizajn” nem minden ideerkezot kot le vagy hoz lazba.

          Az sem meglepo hogy egy meleg egovi orszagbol ideerkezve nem vagodsz hanyatt a sved mentalitastol es az idojarastol, arrol nem is beszelve hogy azokat a gyumolcsoket amit itt feleretten megvehetsz ingyen megkapod pl Szomaliaban (mert az utcan terem ugy mint kb otthon a szilva).

          Szoval maximalisan egyetertek veled abban, hogy sokkal konnyebben resze lehet barki egy kulturanak ha ugyanazt az ertekrendet kepviseli (vagy legalabbis ertekeli) mint a befogado orszagé, de en szkeptikus vagyok atéren (mivel nem dolgozom a Migrationsverketnél es nem latom at az europai menekultugyi kvótak szabalyozasanak rendszeret) hogy ki az aki valaszt es ki az aki valaszthat amikor politikai vagy humanitarius okokbol valik valaki menekultte vagy bevandorlova (ertsd: nem hiszem hogy mindenkit megkerdeznek arrol, hogy akar e Svedorszagban elni mikor a szetlott hazájábol kell valamilyen mas orszagba attelepulnie).

          • Az aki konkretan haboru elöl menkül, az biztosan ertekelni fogja az itteni beket es biztonsagot. Valoszinüleg halat ad Svedorszagnak, meg akkor is ha nem lesz belöle sifuto 🙂

            Viszont az ö gyerekeik, mar amennyiben a “gettokban” nönek fel, mar csak azt fogjak latni, hogy elszeparaltan elnek a svedektöl, valoszinüleg rosszabb anyagi helyzetben, es nagyobb esellyel csapodhatnak bünözök melle. Ja es persze itt sötet van, hideg van, az emberek nem beszelnek egymassal, es az apuka/anyuka nem tanitotta meg, hogy mik is Svedorszag szepsegei, mert ök maguk sem tudtak.

          • Hat igen, a szuloi hozzaallas sokat hozzatesz ahhoz, hogy masodgeneracios betelepulokent hogyan fogsz elni es mit fogsz ertekelni a kornyezetedbol. De hat ez szuloi es csaladi reszrol neveles, neveltetes, elkotelezettseg es szabad akarat kerdese. Es ez utobbi azert nagy szarkavaro 😀 mivel nem befolyasolhato 🙂

      • Van anyagi vonzata ezeknek a hobbiknak, de nem olyan egetverö.
        Turazas alatt most inkabb csak 2-3 oras setakat ertek, amihez nem kell profi felszereles. Egy belvarosi seta sem jelenti azt hogy be kell menni egy draga etterembe ebedelni. A seta ingyen van. Egy alap sifuto cucc (szezon vegi akcioban ;)) 1500 koronabol kijön.
        Tehat itt inkabb csak arrol van szo, hogy nincs ezekre igenyük, teljesen mas a kulturalis hatterük.
        Abban szerintem egyetertünk, hogy Svedorszagban egyetlen menekültnek sem kell eheznie.

        • Azert az az 1500SEKes leertekelt sifuto cucc (plusz siszerko) egy 10000SEK vagy azalatti budzsebol pl ket ember reszere azert eleg vaskos kiadas. Viszont teny hogy nagyon sok klassz dolog tok ingyen van es csak elvezni kene, illetve felfedezni. A termeszet, a belvarosi seta, konyvtarak, a parkok, es nehany muzeum (bizionyos napokon) ezek mind ingyen vannak – szoval aki ker belole, es akit erdekel, annak ahogy te is irod, ez mind elerheto.

          Abban, hogy ki ehezik es ki nem Svedorszagban addig nem erdemes belemenni, amig a Soppkök intezmenyenek van munkaja orszagszerte.
          Link: http://soppkokstockholm.wordpress.com/

    • Hja, riszpekt a “meg nem csalodtatok benne” reszhez. Te jartal mar Malmöben vagy csak a stockholmi hirekbol hallottal a varosrol? 🙂

      • Ezt a “meg”-et csak arra ertettem, hogy meg eleg ujak vagytok ott, es ennyi idö alatt nem lehet eldönteni, hogy jo döntes volt-e 🙂
        Egyebkent nem voltam, de mivel stockholm külvarosaban elek, tudom hogy a hirekben szereplö “rossz helyek” altalaban nem annyira rosszak, mint ahogy a hirekböl elkepzeli az ember 😉

        • Eljenek a kulvarosok! Anno Linköpingben mi is az egyik ilyen “u, bevandorlo negyed”-ben eltunk ami az utobbi ket evben elkezdett atalakulni egy “uuuu, vadiuj villanegyeddé”. Ez azzal jar hogy a fél kornyek ami egykor “Uuu, Lambohov?!” volt (es volt nemi hire a varosban) lassan atalakul “Wow, Lambohov”-á.

    • Elfelejtettem: nyelvtanulas. Bosnyakul, urdul, magyarul vagy szlovakul vagy arabul nyilvan az tanul, akinek valamilyen okbol szuksege van a nyelvre, mert valamilyen okbol meg akar szolalni bosnyakul, urdul, magyarul, szlovakul vagy arabul. Lehet hogy turistaskodni keszul, lehet hogy erasmusszal keszul kulfoldre, lehet hogy anyossal / apossal szeretne kicsit tobbet beszelgetn i. Vagy csak kivancsi es tudni akarja hogy a szomszedai mirol beszelgetnek. Vagy nincs jobb dolga 🙂
      A lenyeg, hogy van ra lehetosege, ami lehet hogy sokkal fontosabb a miertnel. Szerintem.

      • Arabul meg Budapesten is lehet tanulni, tehat ez nem egy olyan szuper-liberalis dolog. De persze, legyen csak ilyen lehetöseg. Ez abszolut nem zavar 😉

        • Mint ex nyelvtanar en minidg hipereksztatikus leszek a nyelvtanulasi lehetosegektol 🙂 Es mivel lattam hogy egy masik, kisebb sved varosban milyen lehetosegek vannak, igy lelkesen pislogok a malmoi lehetosegek kapcsan (ami nyilvan egy meg nagyobb varoshoz kepest – lasd Pest vagy Stocki – nem feltetlenul gerjeszt hasonlo lelkesedest, de hat ugye minden perspektiva es viszonyitas kerdese 🙂 ).

  2. Igazad van, csak azért az sem mindegy, milyen bevándorlókról beszélünk.Hogy a sok szabad idejében kocsikat, iskolákat gyújtogatnak, még több segélyt követelnek, vagy ülnek a s*ggükön szép csendben és dolgoznak, adót fizetnek eltartják magukat, mint mindenki más.Az előbbieket teljes jogon had szabadjon már rühelleni.Szerintem.Pedig nem szoktam utálni senkit, esküszöm.
    És nem hiszem, hogy a svéd állam kényszeríti őket, hogy egy csomóban lakjanak, meg ne érintkezzenek a külvilággal.

    Amúgy meg ha jól érzitek ott magatokat, akkor csak hajrá, hajrá, oszt jöjjenek a posztok, mit érdemes arrafelé megnézni, milyen az élet, stb.

    • Köszi gege, igyekszem a tuloráim közé beilleszteni egy-két poszt 🙂

      Lakhatás terén szerintem sok választanivalója nincsen egy frissen Svédországba érkezett bevándorlónak/menekültnek, mikor a kommün bérlakásba kihelyez a város egyik peremkerületébe…ahonnan pár év után amikor (jobb esetben) van mar munkád es mar kezdenek kialakulni a barati kapcsolataid, akkor nem valoszinuleg fogsz csapot-papot hatrahagyva kiszakadni. Plane akkor, ha meg evek mulva, sved nyelvtudassal a kezedben is meg mindig munkanelkuli vagy…

      Abban egyetertek veled, hogy aki dolgozni es tanulni akar (vagy forditva) annak jobb eselyei vannak a beilleszkedesre, de az akarás es az elhivatottsag nem hovatartozás kérdése. Szerintem.

      • Nincs tapasztalatom a menekültkent valo költözesben, de abban biztos vagyok hogy a legtöbb ilyen lakas a szegregalt lakotelepeken van.
        De szerintem van valamennyi lehetöseg a valasztasra, es ilyenkor viszont mar a bevandorlo felelössege, hogy a könnyebbik utat valasztja vagy sem. A könnyebbik ut odaköltözni az ismerösök/csaladtagok köze, ahol munka es nyelvtanulas nelkül is le tudja majd elni az eletet, ugy hogy sved embert elvetve lat csak.
        Olvastam egy nagyon szimpatikus cikket egy valamilyen itteni muszlim vezetövel, aki kifejezetten ajanlotta a frissen betelepülö szomaliaiaknak, hogy NE Rinkeby-be költözzenek, mert a gyerekek jövöjenek ez nem tesz majd jot.
        Sajnos a gyakorlat azt mutatja, hogy megis a könnyebbik utat valasztjak a legtöbben, es igy a bevandorlok sajat maguk gettositjak el ezeket a környekeket.
        Amig a menekültek nincsenek rakenyszeritve jobban az integraciora (kell a munka hogy megeljenek, kell a sved hogy megertsek öket), addig nehez is elvarni egy teljesen elterü kulturabol ide erkezö embertöl, hogy be akarjon illeszkedni a sved tarsadalomba. (Es itt most visszautalok arra, hogy ki “illik” ide es ki nem.)

        • Tény, errôl mi is sokat beszeltunk anno sved oran, hogy hol jo/jobb/elonyosebb elni egy varosban, hogy otthon nem az arab/kinai/etiopiai TV csatornakat kene vadaszni a parabolaval, hanem bekapcsolni az SVT-t, meg rahangolni a Sveriges Radio-ra, aztan hadd szoljon a sved kultura.
          De ez, ahogy korabban is irtam akarat es elhataraozas kerdese. Ugyanugy ahogy akarat es elhatarozas kerdese (ahogy irtad a cikk kapcsan) hogy milyen jovot kinalsz a gyerekeidnek, lasd egyszeru, konnyu utas eletet, vagy ketnyelvu, ket kulturaju, nyilvan kicsit tobb szembeszellel es szelesebb szemlelettel jaro eletet, kicsit tavolabb a kenyelmes megoldasoktol (es az elovarosoktol).
          Es itt jon az integracio szerepe, hogy segitsd es osztonozd az ideerkezoket arra, hogy 1) svedul tanuljanak, 2) sved munkakornyezetbe illeszkedjenek bele 3) megismerjek es (amennyire lehet) beepitsek a mindennapjaikba a helyi ertekeket.
          De ezt egy tobblepcsos ingyenes nyelvkurzussal (SFI A-D, SAS 1-3) nem lehet elerni. Az oktatas, ill az, hogy lehetoseged van tanulni az csak egy dolog, de a Komvuxba (amin keresztul alegtobb ideerkezo elkezdi elsajatitani a nyelvet) nyujtott nyelv es tantargyi orak nem fognak 100%ban hozzajarulni a sikeres integraciohoz. Es akkor meg a munkaeropiacrol es a (majdnem teljesen haszontalan) Arbetsförmedlingen szereperol nem is beszeltunk…

  3. Bocsi Edina elöre is, én nem szoktam “kommentelni”. jobbára csak olvaslak és “okulok” 🙂 , de ez olyan téma, ami nyitogatja a bicsakot a zsebemben…
    Felgyorsult a változás mióta elköltöztetek, már nincs “sötét” városrészünk, mindenütt megtalálhatók – föként a muzulmán bevándorlók. Viszont ezzel együtt már nem jellemzö a svédek toleranciája sem (legalábbis itt nálunk). Elhúzodnak tölük ( mondjuk a szaguk az borzalmas a mosószappantól és a ruhában-fürdéstöl elsösorban), söt egyre többen nehezményezik, hogy nem is akarnak dolgozni! Èn igazat adok ezeknek a bevándorlóknak egyébként, ha megtehetik …., mert a munkások fizetik az adót, amiböl ök vígan vannak….. Sajnos aki – mint én is – idösebb fejjel kerül ide, ráadásul az Unioból, annak bizony nagyon kemény itt az élet.
    Egy szó, mint száz… én csak arra vagyok kíváncsi, mikor fogy ki a “kassza”, amiböl ezeknek a léhütöknek az ittlétét finanszírozzák??! – Félreértés ne essék, semmi bajom azokkal a bevándorlókkal, akik 2-3 év nyelvtanulás után munkábaállnak – teszem hozzá : nem csak egy évig az A-kassa miatt!!!!! -, sok böcsületesen dolgozóval találkozom nap-mint nap. Csak sajnos ök a kisebb százalék!

    Ui.: Szívesen lájkolnám egyéb kommentjeidet is, de legtöbbször nem értem, miröl van szó! Sajnos nem értek angolul. Kérlek, ha svéd-témájú írást kommentelsz, írd magyarul vagy svédül, hogy értsem :)))) Nagyon szeretem az írásaidat! Köszönöm elöre is!

    • Marcsi! Kommentelj, kommentelni jo dolog!

      En csak a magam szereny tapasztalataibol indulok ki Linköping kapcsan is, nyilvan te es Laci pölö teljesen maskepp elitek meg Skäggetorpot is.

      Azzal maximalisan egyetertek hogy a helyiek toleranciaja nem olyan legendas, mint ahogy azt a nagykonyvben probaljak magukrol elhitetni. En a linkopingi toleranssagot ugy latom, hogy akkor fogadnak el ott teged (hovatartozasodtol fuggetlenul) hogy ha svéddé valsz – testileg, lelkileg, nyelvileg. Csak egy pelda erre: nekem itt Malmöbe senki nem tolta az arcomba, ha valamit nem helyesen mondok, pedig mar nem a legszarabb svedet beszelem. Linkopingbe napi szinten kaptam a “Som vi, svenskar säger” tipusu kiegesziteseket es korrekciokat…Ami hosszutavon nem hasznos, hanem idegesito 🙂

      Szerintem hozzam hasonloan nagyon sokan, sokkal nehezebb eletkorulmenybol talalkoznak ezzel a megkulonboztetessel, ami nem segit senkit a letelepedesben es az integralodasban. Hogyan varja el egy tarsadalom barkitol is, hogy jol erezze magat itt, mikor minden egyes szavaba bele lehet kotni (mert mindannyian akiknek nem anyanyelvunk a “szentsvéd” valamilyen dialektussal vagy tajszolassal beszeljuk)?

      En ugy gondolom hogy a jovo evi itteni valasztasok fontos kerdese lesz az integraciospolitika – ami nyilvan 1) nem tokeletes, 2) nem mukodik, 3) nem kiegyensulyozott. Svedorszag nyilt betelepulesi politikat folytat (sok europai orszaghoz kepest), de vajon tud mit kezdeni azzal a mennyisegu betelepulovel, akik 2-3 ev sved tanulas utan (+ esetleg némi szakmai atkepzes utan) keszen allnak a munkavallalasra? Szerintem nem. Es amig a munkaeropiac nincs 100%ig felkeszitve az uj munkaero folyamatos bearamlasara, addig k nehez lesz
      1) munkat adni 2) munkat keresni letelepulokent 3) elmagyarazni 4 ev folyamatos probalkozas utan egy mas orszagbol ideerkezonek, hogy ne add fel, fontos vagy, kellesz nekunk (csak beszelnel 150%ig tokeletes svedet, mert akkor meg jobb ember lennel…)

      • Nos, igen, ezert kellene szerintem nagyon erösen csökkenteni a menkültek befogadasat. Nem rasszizmusbol, es nem azert hogy “dögöljenek meg ott ahol vannak”, hanem hogy Svedorszag, azaz az itt elök erdekeit is nezze valaki.

        Ahogy mondod, az orszag nem tud mit kezdeni az evi 40.000 uj menekülttel (akik minimum 2-3 evig garantaltan csak “viszik a penzt”).
        Föleg hogy emelle erkeznek meg bevandorlok egyeb uton is, konkretan munkakereses miatt (mint ahogy en is).

        Azert nagyon bosszanto ez a kerdes, mert a sved kormany (kormanyok az elmult 30-40 evben) sajat maganak csinal problemat. Szerintem ideje kimondani, hogy eleg volt a menekültekböl, mert sem nekik, sem a sved adofizetöknek nem jo a mostani allapot, es a növekvö szegregacio.
        A hianyszakmakat (pl. mernök, orvos) nem Szomaliabol vagy Sziriabol fogjak feltölteni.

        Remelem nem hangzik tul szelsösegesen amit irok, de tenyleg ugy erzem hogy nincs mar szüksege a tarsadalomnak ennel meg több afriakaira/arabra. Csinaljon valamit az allam azokkal, akik mar itt vannak (es itt fognak csaladot is alapitani).

        • A velemeny szabad es szubjektiv 🙂 ugyhogy ugy gondolom, hogy amig beszelni tudunk a problemakrol kulonfele nezopontokbol es velemenyekkel, addig nincs gond 🙂

          En ugy vagyok ezzel a kerdeskorrel, hogy kivancsian figyelem mit lepnek a partok (az SDn kivul) ebben a kerdesben és hogy a szavazokepes ES politikailag aktiv korosztaly (ertsd valasztasi reszvetel) jovore kinek ad bizalmat a problema kezeleseben. Arrol eddig minden part nagyon ugyesen turbekolt hogy az integracio kerdese fontos, csak meg nem igazan sikerult atlatnom hogy milyen megoldast kinalnanak az integracio sikertelensegebol adodo kurrens tarsadalmi problemakra.

  4. Kéretik nem általánosítani!
    Egyrészt: nem csak azok ‘bevándorlók’ , akiken ez látszik. Vagyis, például, az un. svédes tevékenységekben ugyanúgy részt vesznek bevándorlók (de utálom ezt a szót!), mint mások. Nap mint nap tapasztalom ezt.
    Másrészt: az itt élö külföldi származású emberek nem tartoznak azonos csoportba – kivétel, természetesen, maga az alapcsoport: nem svéd születésü – ugyanolyan sokfélék (érdeklödési terület, képzettség, szemlélet, politikai nézet, stb. tekintetében), mint a ‘svédek’. Adott esetben, egy lengyel orvos, például, sokkal inkább ‘hasonlít’ egy svéd tanárhoz, mint egy iraki zöldségkereskedöhöz.

    • Sok-sok-sok like, foleg ami az altalanositgatast es a cimkezest illeti.

      Azert hadd jegyezzem meg, hogy teny es valo, hogy nem vagyunk egyformak mint “itt élö külföldi származású emberek”, de nagyon sok ember fejeben a bevandorlo egyet jelent: nem itteni, nem kozenk valo, nem itt szuletett. Es sokakat nem erdekel a torteneted, hogy miert es hogyan dontottel ugy (ha dontottel es nem az elet kenyszeritett arra) hogy Svedorszagba koltozol vagy telepulsz vagy menekulsz. Mert szerintem ez mind benne van a bevandorlasban.

      Es az csak sulyosbit a helyzeten, hogy a borszin igenis szamit, hogy egy mas kinezetu, ugyanugy EUbol erkezo, talan ugyanolyan vagy talan meg jobb egyetemei vegzettsegel rendelkezo nonek vagy ferfinak bizonygatnia kell, hogy nem mindenki az, aminek latszik, lasd peldakent Khemiri cikket, vagy a szemelyes tapasztalatomat, amikor feltettem a kerdest egy egykori kolleganak, hogy megis mi a baja azokkal, akik nem Svedorszagba szulettek es megis itt elnek / dolgoznak.
      O akkor elmondta a velemenyet, en meg utana elmondtam, hogy en sem helyi vagyok. O akkor rabokte, hogy de hat az mas, mert rolam nem sul le hogy nem idevalosi vagyok…

      Szoval eleg veszelyes dolog a cimkezes es az altalanositas, de azert nagyon elterjedt mufaj ez, ha tetszik, ha nem.

      • Tudom hogy mennyire nem szereted a “cimkeket”, de kenytelen vagyok hasznalni öket, hogy egyszerübben elmondhassam, kikre gondolok 😉

        Tehat ha “svedet” irok valamelyik kommentemben, akkor azokra utalok, akiknek a nagyszülei is mar svedek voltak, es nem csak hat evvel ezelött kaptak meg az allampolgarsagot. Igen, ez egy altalanositas, de az “öslakos” szo meg hülyebben hangzik 🙂

        A “bevandorlo” szigoruan nezve mindenkire utal, aki (vagy akinek a szülei) masik orszagbol költöztek be. A “bevandorlo problema” cimszo alatt altalaban megsem gondolunk mondjuk az amerikai nyelvtanarra, az angol cegvezetöre, vagy epp a magyar mernökre. A “menekült” jelzö eleg jol leszükiti hogy a “bevandorlok” konkretan melyik csoportjaval kapcsolatban vannak az embereknek fenntartasai.

    • A “bevandorlo” szo a legtöbb esetben (tenyleg helytelenül) a “menekült” statuszuakra, azaz a leggyakrabban az arabokra, afrikaiaikra utal.
      Gondolom a kommentekböl egyertelmü volt, hogy nem az önszantukbol (elsösorban eleve a munka miatt, piackepes szaktudassal rendelkezö) ideköltözött külföldiekre utaltunk 😉

Leave a Reply

Fill in your details below or click an icon to log in:

WordPress.com Logo

You are commenting using your WordPress.com account. Log Out / Change )

Twitter picture

You are commenting using your Twitter account. Log Out / Change )

Facebook photo

You are commenting using your Facebook account. Log Out / Change )

Google+ photo

You are commenting using your Google+ account. Log Out / Change )

Connecting to %s