hóhatár

Elsô skandináv telem óta gyúrom magamat a következô téli mantrákkal nagyjából novembertôl április elejéig (Skandinávia rámesô részében ugyanis eddig tart a tél)

  • hó volt, van, lesz, kár morogni
  • salak a lakásban (ami a cipôddel együtt oson be mindegy mit csinálsz a bejárati ajtóban) volt, van, lesz
  • a hômérséklet nagyjából nulla fok alatt lesz
  • a hó szép, mert visszaveri a fényt, így a gány sötét téli nappalok elviselhetôbbek lesznek
  • a hó jobb mint az ónos esô

Ezen gondos mantra mormolások ellenére azonban mindig eljön az a nap valamikor februárban, amikor a kis lelkemben hisztizô ötéves kislánynál betelik a pohár és minden hópehelyre teljes szívbôl áradó gyûlölettel gondolok. Amikor a vaskos téli csizmimet utálattol teljes lendülettel veszem magamra, miután becsomagoltam magam minimum három jól izolált rétegbe.

A nap, amikor a lelkem elèri a hóhatárt, az az a hidegtûrôképességem határát.

hóbol is megárt a sok...

hóbol is megárt a sok…

Mindenki fehér télrôl álmodik, mert az szép, romantikus, tudomisén. De a valóságban legalább olyan kiábrándító négy hónapot a minuszban leélni mint négy hónapot átvészelni a 35 fokos kánikulában. Egy idô után eleged van a sapkából, a téli pufi kabátodból, a meleg csizmádból, eleged van abból hogy minden nap hülyére fúj vagy a szél, vagy a hó, vagy ezek kombója, hogy a járdán vagy jég van vagy hó (kivéve a bicikliutakon, amiket városszerte agyontakarítanak – ami öröm) vagy jéggé fagyott salak takaró. A bôröd fehér és száraz, hiába hidratálod magad kívül-belül (és nagyjából ez a helyzet a tüdôddel is), a sporttevékenységeid száma lecsökken, mert vagy kib hideg van ahhoz hogy a szabadban futkározz, vagy kib hideg van ahhoz hogy elmenj edzeni (és a hideg alatt, nyájas olvasó, itt nulla, de leginkább minusz öttôl lefelé terjedô hôfokokat értem).

Hó és hidegkimerülésem nehezebb napjait két szolárium vizit között aktív morgással szoktam tölteni, majd miután elégedetlenkedôen átcöcögtem a következô napi idôjárás jelentést (amiben vagy újabb minuszokat, vagy újabb havazást igérnek, vagy mindkettôt), kialvatlan sünöket meghazudtoló daccal leülök egy könnyvvel egy világos és meleg sarokba (értsd bárhova, ahol az ablak mellett radiátor van) és morogva, ám jóízûen elszörpölöm a következô adag mézes teát/mályvacukros forrócsokit.

Ès várok.

Hogy lehiggadjanak a kedélyeim és hogy felmelegedjen az idôjárás.

Szép remények…

 

Advertisements

2 thoughts on “hóhatár

  1. Nem tudom, de lehet, hogy a ti környéketek valami extra hideg hely, a régión belül…?Stoki magasságában , de még Kirunában is (láttam a klarton) volt jó párszor plusz 3-4 fok, ami persze nem túl meleg még mindig, de mégsem elviselhetetlen…Kitartást, meg sok forró teát, illetve utazást melegebb éghajlatokra… 😀

  2. Én Stockholmban lakom és igen, párszor +3 körül volt az idő, de attól még a hó megmarad!
    Ez a fenomén számomra még mindig furcsa, Magyarországon nagyon gyorsan elolvad minden hó, amint kicsit is felenged az időjárás. Itt meg olyan fagyos a talaj, hogy lehet kellemes idő napokig, de a hó köszöni jól van 😀
    (Tavaly tavasszal volt már vagy 10-15 fok is, mire a hókotró által összehordott nagyobb buckák eltűntek)

Leave a Reply

Fill in your details below or click an icon to log in:

WordPress.com Logo

You are commenting using your WordPress.com account. Log Out / Change )

Twitter picture

You are commenting using your Twitter account. Log Out / Change )

Facebook photo

You are commenting using your Facebook account. Log Out / Change )

Google+ photo

You are commenting using your Google+ account. Log Out / Change )

Connecting to %s