a svéd nyár

Az a helyzet a standard svéd nyári sztereotípiákkal, hogy igazak.
Vagy a nyári lakjaikban vannak az emberek, vagy külfölfdön, vagy a víz mellett valahol, vagy kint a parkban. De semmiképpen sem Linköpingben.

A svéd nyár valamikor május végen, június elején kezdôdik, amikor a diákok elballagnak és a szülôk egyrésze elkezdi a nyári szabadságát. Vannak munkahelyek, ahol már május végétôl kiteszik a nyári nyitvatartási rendet, és ugy amblokk májustól fogva minden ügyintézés lassaban kezd folyni. Mert vagy már szabadságon vannak az illetékes hivatalok illetékes alkalamazottai, vagy már elkezdték aktívan várni a szabadságukat.

Június az év egyik leghosszabb hónapja. Mindenki a szabadságáig visszamaradó napokat számlálja, az idô is egyre jobb (idén legalábbis), és persze ott van a Midsommar is.

A Midsommar-t a svédek maguk legalább olyan nagy ünnepnek tartják mint a karácsonyt. Minden dekorációs tárgyat lehet kapni midsommaros kiadásban, az éves alkoholfogyasztási mutatók alapján a Bolaget (és az állam) is nagyot kaszál ilyenkor, arról nem is beszélve hogy halat lehet enni hallal. Leginkább lazac és fûszeres-olajos-mindenféle ízû heringek formájában.
A Midsommar jó svéd ünnephez hasonlóan két napból áll: Midsommarafton-ból és Midsommardag-ból. A svédem magyarázata szerint ugye aftonkor ünnepelünk, dag-kor józanodunk. A józanodást gondolom nem kell magyarázni, az ünneplés meg jópofa.

Szerintem.

Egyrészt ilyenkor eszi mindenki a maga kis halát (vagy a klasszikus sill vegetáriánus változatát 🙂 ), barátok közt vagy, vagy a családdal, vagy mindkettövel. Vagy kimész a parkba és a városi midsommar pikniken együtt piknikezel, énekelsz, békatáncot táncolsz és májusfa állítást nézel azokkal, akik még a városban vannak.

Mert a Midsommar nemcsak a nyári napfordulót jelzi, hanem a nyári szabadságolások második ütemét is. Minden utca tele van teletömött autókkal, amik az esetek nagytöbbségében a nyári stugak (nyaralóféleségek) felé készülôdnek, nagyjából legalább három, négy hétre. A svédeknél ugyanis az éves szabadság legnagyobb részét (a százalékok cégfüggôek persze) nyáron kell kivennie a munkavállalóknak.

Midsommarkor kezdenek kihalni azok a svéd városok is, amik nem vízparton vannak,
vagy nem Stockholmnak hívják.

Linköping is így kezd el zombisodni Midsommar után.

Csak egy két ember lézeng az utcán. A munkahelyeken a végsô visszaszámlálás folyik július elsô, illetve második hetében kezdôdô szabadságolásokig, a városban már vagy csak másnapos fiatalok, vagy nagyon idôs nénik és bácsik csámborognak, egyre több üzlet ajtajára kerül fel a nyári nyitva(vagy zárva)tartás illetve a REA felirat.

Azt hiszem ez az elsô svéd szavaim közt volt amit megtanultam. Jelentése vásár, leértékelés, vagy pestiesen mondva SALE. Még ez az, ami bevonzhatja az embereket a városba, mert a rea, az rea, és simán elmennek a 70-80%-os leértékelésig. Mindenben.

Júliusban tart még az eperszezon is. Ez az, amit nagyon szeretek a svéd nyárban. Hogy az eperszezon nagyjábol 3-4 hónapig tart, és ezalatt végig lehet kapni friss, svéd epret. Amikor már elfogy a helyi, Östgöta eper, akkor jönnek az eprek az ország északibb felébôl. De legalább friss, és finom és érett – nem úgy mint az import belga és német eprek amivel az itteni eperdömping kezdôdik májusban.

Az epren kívül a svéd nyár másik tipikus hozzávalója egy jó kis grill készlet. Ha az idôjárás engedi, akkor májustól augusztusig a svéd esteket lágyan hömpölygô grillfüst lepi el. Grilleznek a parkban, az erkélyen, a kertekben, az erdôkben és mindenütt ahol épp nincs tûzrakási tilalom. Ez idén elég sok helyet érint, bár a városokat még nem, mert a grillkol illat tegnap is megcsapott.

Az idei svéd nyár egyenlôre nagyon magyar. 30fok körüli a hômérséklet (itt, ahol élek hetek óta 25 és 32 fok között vagyunk), a szépen gondozott gyepek kiégtek a nap melegétôl és besárgultak, száraz a levegô, alig fúj a szél és magas az allergének (jelenleg a fû) tartalma a levegôben. Az esôt várja mindenki mint a messiást, de egyenlôre ennek híre hamva sincs. Párolog minden és mindenki, aggódnak a szakemberek a termésért, és az újságok tele vannak tipekkel és praktikákkal hogy hogyan védekezzünk a meleg ellen.

Emlékeztetôül: a svéd nyár átlag 25 fok körüli és nyomokban esôt is tartalmaz.
Az emberek nagyja így nem nagyon tud mit kezdeni azzal a ténnyel, ha a hômérséklet tartósan 25 fok feletti és száraz.

Èn egyenlôre élvezem, függetlenül attól, hogy téglaházban lakom és hogy allergiás vagyok a fûre. Olyan otthonos, hogy a nyár tikkasztò.
Jól kezelhetô vele a bontakozò honvágy.

Advertisements

2 thoughts on “a svéd nyár

  1. aaaaaaaaaaaaaaah itt is 30fok felett vagyunk már napok óta…a tévében azt mondták, hogy vmi 79 ééve nem volt ilyen meleg Finniában. Azért ez vicces, egy éven belül megtapasztaltam a rekordokat döntögető hideget, meg a rekordokat döntögető meleget. Éljen észak!
    ja és az én kedvenc szavam az ALE 😀

  2. Mostmár értem miért folyik ilyen lassan az ügyintézés Magyarországon – folyamatosan a szabadságolást várják…

    Itt messze délen rekkenő hőség van, csontszáraz idővel, satnya szellőnél komolyabb légmozgás sincsen – harmadfokú hőségriadót rendeltek el, ez a legmagasabb fokozat. 35-36 celsiusokat mondanak csúcsnak. Embertelen idő van, nehezen bírom, pedig tapasztaltam már ilyen nyarat; úgy látszik öregszem.

Leave a Reply

Fill in your details below or click an icon to log in:

WordPress.com Logo

You are commenting using your WordPress.com account. Log Out / Change )

Twitter picture

You are commenting using your Twitter account. Log Out / Change )

Facebook photo

You are commenting using your Facebook account. Log Out / Change )

Google+ photo

You are commenting using your Google+ account. Log Out / Change )

Connecting to %s