Svédország, női szemmel

Az angol nyelvû, svéd híreket terjesztô (és sokszor szemöldököt borzoló hülyeségeket publikáló) The Local magazin összeszedett néhány nyalánkságot a külföldi nők svédországi tapasztalásairól. Afféle best of első benyomások.

Hülyeség lenne tagadni hogy, nem ez így nem igaz, de azért gondoltam az orrotokra kötök néhány kiegészítést a cikk kapcsán:

  • magas férfiak – stimmel, de higgyétek el 184 centimmel nem érzem úgy hogy jegenyefaerdőben bandukolnék ha az utcán végigsétálok
  • papaszabis apukák – mindenfele, amerre a szem ellát – mert itt anya és apa ugyan annyi időt van gyesen (nem kötelezô, de általában a tb által biztosított papa és mamaszabikat az elsô két évben a legtöbb család felezi); a legtôbb szülôi feladatot egyébként nem is úgy kezelik hogy “ezt egy anyának kell ellátnia” – a szülői feladatkör szülői feladatkör, függetlenül attól, hogy apa vagy, vagy anya
  • a lovagiasság hiánya – ezen az egyponton nem értek egyet a cikkel; a lovagiasság nem hiánycikk, hanem redundáns fogalom mivel a nemeket egyenlően kezelik errefelé; triviális példával élve ha kérsz, kapsz segítséget bőrönd cipelésben, de senki nem feltételezi rólad, hogy ajh, gyenge nő, biztos nem bírja kinyitni az ajtót, kivenni a bôröndjét a tárolóból, levenni a 6kg-os mosóport a legfelső polcról az üzletben, és még sorolhatnám
  • női vezetôk – mindenfele és mindenütt – és bár az üvegplafon itt is bejátszik, és a keresetek az egyenjogúság nagybirodalmában sem egyenlőek férfiak és nők között, azért jó látni, hogy a hímsoviniszta “úristen mi lesz ha nőknek adjuk át a vezetést” vesszőparipán itt nem hogy senki nem lovagol, de általában elismerik, hogy mennyivel jobb ha egy project (köz- vagy versenyszféra, mindegy) női kezekben van
  • funkcionális divat – letagadhatatlan és bár a fél világ árgus szemmel nézi és követi hogy a H&M (és minden más divatmogul aki skandináviából ered) mit diktál, azért elmondom nektek hogy a vízálló Gore-Tex és a különféle időálló viseletek (légáteresztő és lélegző szupermûanyagok, élet és strapaképes bőrcipôk, szószerint rohadásig viselhető Converse-k) sokkal előbb lesznek hiánycikkek szezonban, mint a legújabb divatkreációk
  • szépség luxusáron – és nem csak a spaban és a mûkörmösnél; a svéd átlag drogéria átlagárukészlete nagyjábol megfelel az európai márkakínálat luxustermék szegmensének (hangúly a nagyjából szón legyen);
  • női sportok – nincs, hangsúlyozom nincs olyan sportág, aminek ne lenne női kiadása Svédországban vagy ahol az élsportolók nőként ne kapnának ugyananyi figyelmet mint férfi társaik (és ha valaki jön a kedvenc “pfff, bezzeg a női foci” kommenttel, annak szólnék, hogy ezzel a faroklebegtetô macsó hozzáállással nem vinnétek sokra idekint (pláne mivel nagyvalószínûséggel simán belefutnátok egy harcos(abb) feministába majdnem minden sportkocsmába, aki jól helyretenne benneteket))
  • ölelkezô férfiak – higgyétek el, kevesebb szebb dolog van ennél a világon – és tudjátok mi a legszebb benne? Hogy senki sem kezd el ordenálé buzizásba fújolásba. Mert mindenki tudja mekkora ereje van egy ölelésnek, függetlenül attól, hogy azt egy nő egy férfi, vagy két nő, vagy két férfi váltja. És amúgy is itt mindenki ölelkezik mindenkivel (miután ugye áttörték azt a legendás svéd hideg acél arcélt és közelebb engedtek magukhoz), úgyhogy tényleg senki nem rökönyödik meg azon, amikor két férfi találkozik és ölelve köszöntik egymást
  • meztelenség – ha valaha is meg akarjátok érteni a skandinávok generációkon átívelô meztelenséghez való természetes viszonyát, akkor ajánlom figyelmetekbe a 70-es években megfilmesített Astrid Lindgren könyvadaptációkat – nem hiszem hogy gyermekeknek készült filmekben valaha is láttatok ennyi fedetlen mellett és feneket. De ha belegondoltok hogy generációk nőttek fel ezzel a természetes testképpel, akkor egyáltalán nem meglepő hogy miért tudnak a svédek az uszodában meztelenül szaunázni vadidegenekkel, miközben kedélyesen csevegnek az aktuális időjárásról.
  • színes alsók – maradjunk annyiban, hogy mindenki tudja, hogy a Björn Borg alsók honnan erednek, így talán nem olyan meglepô hogy az emlitett cikk kiemeli a színes alsók kultuszát (amit köszönhetôen a félseggig viselt farmerkultusz visszatérésének, egyszerûen nyomon követhet mindenki az északi utcákon sétálva)

val 2014 – újra első választó lettem

the veggie brunette:

A bandirepublic annyira szépen összeszedte az idei svéd választás kulcselemeit, hogy én nem is szöszölnék a további részletekkel.
Kiegészítésképpen annyit, hogy 5 év után is csak gépesített szavazati iránymutatók segítségével tudom eldönteni hogy a kívülálló szemmel árnyalatnyi különbséget mutató pártok közül melyik az, amelyikhez világnézetileg a legközelebb állok (kivétel ugye az extrém bal és jobb amit csukott szemmel is fel lehet ismerni minden országban) .
A jó hír (és vigasz mindannyiunknak) hogy a hithû pártválasztókon kívül az átlag svéd állampolgár IS meg van kavarodva hogy akkor végül is kire-hova szavazzon.
Ami engem illet én továbbra is örülök a szavazati jogomnak mint majom a micsodájának és várom a vasárnapot.
Egyrészt azért, hogy ugyanúgy ahogy négy évvel ezelôtt, elbattyogjunk a svéddel, kézenfogva, nagyromantikusan a legközelebbi iskoláig demokráciát játszani.
Másrészt hogy ez az egész kampány herce-hurca ami a májusi, extrém jobbos elôretörést mutató EU szavazások óta feszül a svêdekben mint egy izmos és hosszú platófázis végre eljusson a maga csúcspontjáig – ês végett vessen a közösségi oldalakon kampányoló (svéd) pajtások végnélküli politikai onanizálásának.

Originally posted on bezzeg a svédek!:

a svédek egyik legfőbb jellemzője a paraktikusság. a parlamenti és az önkormányzati választások is ennek szellemében vannak megszervezve, miszerint minden 4. évben szeptember 2. hétvégéjén tartják egyszerre az összeset.

nem kell ecsetelnem, hogy ezzel mennyi pénzt és energiát lehet megspórolni, mind a kampány, mind a választópolgárok tűrőképességének tesztelése tekintetében, miközben maga a lebonyolítás is a lehető leginkább költségkímélő.

a szavazati jogosultság korlátozott a nem állampolgárok részére

a szavazati jogosultság korlátozott a nem állampolgárok részére

egyébként eléggé meglepődtem, hogy

View original 351 more words

péntekem

“Bocs, kicsit kések mert belefuttam egy szélerőműbe.” – mondtam a telefonba, ebédből visszatérve, miközben próbáltam átkelni az úton.

image

image

Az egykori hajógyári negyed – ma Malmö egyik legmodernebb városrésze – egyik utolsó ipari gyöngyszeme a szélerőmű üzem, ahol az erőművek lábát és talpazatát gyártják le. Ha kész vannak a megrendelésekkel, akkor (vizes dokk hiányában) közúton elindítják a lábakat a legközelebbi ipari kikötőig – ami kisvárosi forgalomban nagyjából így néz ki.

image